Csáky Károly püspökre emlékeztek Vácott

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmisét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be, Varga Lajos segédpüspök és Gedeon József koncelebrálásával. Az ünnepen részt vettek Vác város elöljárói, a helyi iskolák, intézmények vezetői, dolgozói, meghívott vendégek is. A szertartáson a liturgikus öltözettel is megidézték a néhai főpásztor korát. Beer Miklós Csáky Károly püspök miseruháját viselte, amelyet 1910-ben a várostól kapott.

Bevezetőjében a váci megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket, külön is üdvözölve a Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóit, akiknek fontos kötődésük van a néhai püspökhöz mint iskolájuk alapítójához.

Homíliájában Beer Miklós Csáky Károly személyén keresztül mutatta be az Egyház evangéliumi küldetését, amelyben a hívő embereknek és pásztoraiknak is szerepük van. A néhai főpásztor közvetlenül az 1900. június 17-ei püspökszentelését követően aláírta azt a körlevelet, amelyben Jézus szavaival vállalja az evangéliumi küldetést: „Én vagyok a jó pásztor, aki életét adja juhaiért.”

Jó pásztor akart lenni, aki odafordul a meghallgatásra várókhoz, a segítségre szorulókhoz, a vigasztalásra vágyókhoz – mondta elődjéről a váci megyéspüspök. A tiszta, igaz pásztor szavát a juhok meghallják, és követik őt, hogy legelőhöz és tiszta forráshoz vezesse őket.

Csáky Károly püspök örökségét méltatva Beer Miklós emlékeztetett: a főpásztor fontosnak tartotta az oktatás ügyét, így első intézkedései között döntött a váci Karolina-iskola és -kápolna megépítéséről, gondoskodott a szegényekről, betegekről, idősekről; a vincés nővéreknek zárdát építtetett, létrehozta a szegényházat. Szívügyének tekintette a papnevelést, bővítette a papnevelő intézetet.

„Száz évvel ezelőtt is voltak nehézségek, de a tiszta szó, a pásztori szó, a jézusi szó egybegyűjtötte Isten népét, így adva reményt és útmutatást. Csáky püspök utolsó négy évére rányomta bélyegét az első világháború. Imájával, szeretetével és gondoskodásával azonban végigkísérte a hadirokkantak, hadiárvák sorsát” – emelte ki a főpásztor.

Ezt követően Beer Miklós néhai elődjéhez fűződő személyes kötődéseiről beszélt, majd arra a történelmi tényre hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy Csáky Károlyt Prohászka Ottokár püspök kísérte utolsó útjára a székesegyházi altemplomba.

Az Egyház küldetése ma is ugyanaz, mint száz éve: győzelmet aratni a halál fölött, és Krisztust követni szolgálatunkban, hogy az örök élet reménységével tudjunk bátorítást, vigasztalást adni minden nehéz sorsú embernek – hangsúlyozta Beer Miklós püspök. „Kérjük a Szentlelket, hogy szítsa fel bennünk a hit és a szeretet tüzét, és adjon ajkainkra igaz, szép szavakat, hogy bárhol a világban Isten szeretetének tanúságtevői tudjunk lenni” – fohászkodott homíliája végén a főpásztor.

A szentbeszéd után került sor Szabad Attila akolitus, székesegyházi szertartásmester állandó diakonátusra való jelölésének (admissio) szertartására, amelynek keretében tanúságot tett arról, hogy a jó pásztori szolgálat folytatója kíván lenni.

A liturgián a zenei szolgálatot a váci Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Gaudia kórusa látta el.

A templomi szertartást követően a megemlékezés az altemplomban folytatódott, ahol a kegyelet jeleként koszorút helyeztek el Csáky Károly sírjánál, melyet Beer Miklós püspök megáldott. A főpásztor a Köztársaság úton elhelyezett emléktáblát is megkoszorúzta.

Forrás és fotó: Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye

Magyar Kurír