Csatkai búcsú Kisboldogasszony ünnepén

 
A Komárom-Esztergom megyei Csatka a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik. Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként, és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegykápolnához, ahol a magyaron kívül német és cigány nyelvű szentmisét is tartanak a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált kápolnában.


Az idei jubileumi évben emlékeztek meg a kápolna felszentelésének 150. évfordulójáról: az ünnepi búcsúi nagymisén a kegyhely szabadtéri oltáránál szép számban gyűltek össze a helyi hívek és a zarándokok.

Dr. Márfi Gyula érsek homíliájában megemlékezett Kisboldogasszony ünnepéről, Mária születésnapjáról. Szólt arról is, hogy Szent Ágoston püspök még 430 előtt azt prédikálta, hogy az egyház ritkán ünnepel születésnapokat. A szenteknek általában a mennyei születésnapjukat, azaz a haláluk napját ünneplik. Kivétel ez alól a bűn árnyékától érintetlen Boldogságos Szűz Mária, akinek születésnapjáról is megemlékezünk. Az egyház ezzel arra irányítja a figyelmünket, milyen csodálatos dolog az ember születése. Tisztelnünk kell az életet, még akkor is, amikor nem született meg, amikor csak magzati állapotban van. A Biblia egyik alapvető tanítása is az, hogy az élet és az élet forrása is szent. Napjainkban is sok téveszmét hallhatunk erről, amelyeket nem szabad elfogadnunk.

A főpásztor arra kérte a megjelenteket, hogy Kisboldogasszony ünnepén gondolkozzanak el és érezzék át, hogy mennyit kell még imádkozni, vezekelni és felszólalni azért, hogy az emberek újra tiszteljék az élet forrását.

Magyar Kurír