Csíksomlyó öröksége – Medgyesy S. Norbert Passió-devócióról, tanításról és katarzisról

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének habilitált docense, a Történelemelméleti Tanszék vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének óraadó tanára kutatási eredményeit A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere (2009) és az Iskoladrámák. Színjátékok, énekek és ünnepek a XVII–XVIII. századi magyarországi iskolakultúrából (2019) című monográfiáiban tette közzé. Perenyei népénekgyűjtéseinek egy része az Ecclesia Agathae (2011) kötetben és lemezen látott napvilágot.

– Lassan negyedszázada foglalkozik a passiójátékokkal. Beszélne ezek liturgikus gyökereiről?

– A 10–11. században élt a liturgikus dráma hagyománya, amikor a virrasztó zsolozsmába illesztve, gregorián dallamon énekelve jelenítették meg az adott ünnep misztériumát. Vízkeresztkor tartották a Csillagjátékot, húsvétkor pedig a Kit kerestek?-játékot. Ennek népi továbbélése a Jézus-keresés népszokása, amely napjainkig élő hagyomány húsvétvasárnap hajnali fél ötkor a Győr melletti Kunszigeten és a nógrádi Dejtáron. A csíksomlyói passiójátéknak leginkább a késő középkori obszerváns ferences párbeszédes prédikáció és a devóciós passió a gyökere. Magyarországon ez Temesvári Pelbárt (1430–1504) és Laskai Osvát (1450–1511) munkásságához kötődik.

– Milyen lelki, szellemi hagyományok tették lehetővé, hogy a 17–18. században Csíksomlyó vált a passiójáték központjává?

– Csíksomlyó a 15. századtól kezdve Mária-kegyhely könyvtárral és könyvkötő műhellyel. Az 1660-as években elsősorban Kájoni János egyházzenész, orgonaépítő, tudós polihisztor működése idején gimnázium alakult, s Kájoni 1675-ben nyomdát alapított Somlyón. Egy évvel később itt nyomtatták a Cantionale Catholicum című, gazdag tartalmú énekeskönyvet, amelyben már olvasható egy verses passió. Csík, Gyergyó és Kászon diáksága Csíksomlyón tanult. A gimnázium és az ott működő Mária-társulat teremtette meg annak lehetőségét, hogy 1721 és 1785 között Somlyón gimnazista diákok száznégy iskoladrámát mutassanak be, melyek között van ószövetségi és történeti dráma, moralitás, a legtöbb, negyvenkét darab pedig nagypénteki passiójáték.  Ez azt jelenti, hogy Csíksomlyón a helyi lelkipásztori, térítő- és oktatómunkának szerves része volt ezeknek a misztériumjátékoknak az előadása. Általában hetven-nyolcvan, de előfordult, hogy százhúsz-százharminc gimnazista diák lépett színpadra a gyakran többfelvonásos darabokban, melyeknek a szövegét helybeli ferences tanárok írták. Az előadások magyar nyelvűek voltak, elsöprő többségükben versbe szedett szövegek. A csíksomlyói passiójátszás földrajzi szempontból a legkeletebbre, időben a legtovább, a jozefinista tiltások koráig, az 1780-as évekig őrizte meg a középkori misztériumjátékok jellegzetességeit, kiegészítve a barokk korra jellemző allegorikus figurákkal, valamint a helyi népi kultúra elemeivel.

Csíksomlyó a tömegeket vonzó anyanyelvű színjátszás bölcsője a magyar művelődés- és színháztörténetben.

– Említene néhány szerzőt, akiknek fennmaradt a nevük?

– Általában a középső és a felső nyelvtani osztály tanárai írták és rendezték a passiójátékokat. Név szerint is megemlíthetjük Borbély Absolon, Donát Bálint László, Fodor Patrik, Domokos Kázmér, Ferentzi Vitus, Kézdi Grácián, Kuna László, Potyó Bonaventura, Tima Boldizsár, Tóth Mátyás Sebestyén munkáját.

– Mivel magyarázható, hogy míg a 14–15. századi nyugat-európai misztériumjátékok az egész üdvtörténetet színre vitték, addig Csíksomlyón a szenvedéstörténet kapott különös hangsúlyt?

– Ez a ferences passiómisztikának köszönhető.

A stigmatizált rendalapító, Assisi Szent Ferenc nyomán a késő középkori és a barokk ferences lelkiség középpontjába a megkínzott és az emberiség bűneiért szenvedő Krisztus került.

A színi előadások fő célja a bűnbánattartás felkeltése és a tanítás volt.

– Számomra rendkívül eredetinek hat az egyik passiójátékban, hogy mialatt Jézus a Getszemáni-kertben gyötrődik és vérrel verítékezik, összeül az égi tanács, s az Atyaisten a Fájdalom, az Ártatlanság, a Bölcsesség, a Szeretet, az Igazság „angyalával” tárgyal. Ennek a betoldásnak honnan ered a gyökere? Milyen sajátságokat említene még?  

– A csíksomlyói passiójáték tartalmi, irodalmi, dramaturgiai szempontból, továbbá történeti stílusrétegeit tekintve kitűnően eltalált ötvözet. Egyszerre magas szintű és népi, azaz közérthető stílusú. A Jézus életéből vett és annak ószövetségi előképeiként bemutatott jelenetek versbe szedve hangzottak el. Emellett a barokk kor elsősorban jezsuita eredetű szokásának megfelelően egyes tulajdonságokat, erényeket és bűnöket megszemélyesített, allegorikus szereplőkkel állítottak színpadra. A passiójátékok szerves részét képezték az úgynevezett apokrif – Biblián kívüli – jelenetek, illetve a középkori prédikációs irodalomra visszavezethető szcénák. Ezek közé tartozik három fontos helyi specialitás: az egyik az Ön által említett égi pör, a másik az arma Christi-motívum, a harmadik a betániai jelenet.

A középkori eredetű égi pör lényege, hogy mi legyen az Ádámban bűnbe esett emberiséggel. Összeülnek a Deus Pater (Atyaisten) mennyei udvarában az ószövetségi nagyok: Ádám könyörög a Megváltóért, s ott van Noé, Ábrahám, Izsák, Dávid király, esetleg Jeremiás vagy Jób is, akik Krisztus előképeiként lépnek föl.  Jelen vannak az allegorikus szereplők, akiknek mindig két ellenpontjuk van. Az egyik az Igazságosság (Justitia), a másik az Irgalmasság (Misericordia). Megszólal ebben a vitában az Ártatlanság, a Szeretet, a Bölcsesség is. Egyrészt az a kérdés, hogy Krisztusnak meg kell-e testesülnie, másrészt pedig, mivel az égi pör akkor ül össze, amikor Jézus vérrel verejtékezik az Olajfák hegyén, felvetődik, hogy vajon kereszthalállal kell-e megváltania a világot. A vita eredményeként a Deus Pater végül emellett dönt.

Az arma Christi-jelenetről azt érdemes tudni, hogy az 1733-as csíksomlyói passiójátékban az égi pör után az angyalok lehozzák Krisztusnak a szenvedés eszközeit az égből a Getszemáni-kertbe. Nagyon szép, hogy az Erősség angyala hozza az oszlopot, a Bölcsesség angyala a töviskoronát, és a Szeretet hozza a keresztet.

Csíksomlyói és késő középkori eredetű motívum a betániai jelenet, amikor Krisztus, a Fiú elköszön édesanyjától, Szűz Máriától. Természetes, hogy ha a Fiú tudja, néhány nap múlva ártatlanul kivégzik, akkor elbúcsúzik az édesanyjától. Mária a 15–16. századi dramatikus prédikációk szavaival kéri fiát a 18. század színpadán, hogy ne halállal váltsa meg a világot. De Jézus közli vele: Anyám, istenségem ezt kívánja, ezért jöttem a világra. Mária akkor azt kéri, válasszon más halálnemet – egy édesanya mi mást kérhet? A végén Mária elköszön, ráadásul a menyasszony-vőlegény búcsúzók, búcsúztatók szavaival. A kereszt alatt és Jézus temetése közben is megrendítő szépségű Mária-siralmak hangoznak el.

– Ez újabb stílusréteg?

– Igen, van egy sajátosan népi, csíki székely jellegük a passiójátékoknak, amelyekbe még a borvíz, a pálinka, a havasok és a Hargita neve is bekerült. Hadd említsek egy további somlyói jellegzetességet: az előadások során színpadra állított Biblia pauperummal tanították a tömeget. (A Biblia pauperum a „szegények Bibliája”, „festett Biblia”, a 13. századtól elterjedt könyvtípus, amelyben Krisztus életét mint beteljesedett előképek sorozatát mutatták be – a szerk.) A Szentháromság-tanról, a teremtésről, az isteni Ige megtestesüléséről és a megváltásról, Mária szeplőtelen fogantatásáról, szüzességéről és mennybevételéről, az Eucharisztiáról a darabban szereplő diákok úgy beszéltek, hogy ők maguk váltak hittankönyvvé. A Szentháromság lényegét például maga az Atyaisten képe mondta el, jelenítette meg. Kitűnő, napjainkban is alkalmazható pedagógiai gyakorlat volt a Csíksomlyó-iskola módszere. Bement a tizenéves székely falusi gyerek Somlyóra, és három év elteltével azt mondta neki a ferences tanár: öcsikém, te játszod Krisztust vagy Pétert a passióban.

A diákok tanultak, a misztériumjáték révén egyúttal imádkoztak, ezzel együtt tanítottak is, és a Krisztus szenvedésén elmélkedők – a megfelelő feltételekkel – ráadásul teljes búcsút nyerhettek.

– A Szeretet (Amor) és a Fájdalom (Dolor) beszélgetéséből kiderül: nem a zsidók, nem is Pilátus, nem is az emberek, hanem a Szeretet feszítette keresztre Krisztust az emberek iránti határtalan szeretetből. Vagyis a Szeretet-Isten áldozta fel értünk önmagát…

– A Fájdalom emberi módon kérdez, és a Szeretet, maga Isten válaszol neki egy felfokozott vita keretében. Nemcsak az istenemberi, hanem az emberi szenvedés kérdéseire is választ ad ez az eredetileg 1734-ben elhangzott katartikus zárójelenet.

– Mélyen elgondolkoztató az is, hogy az áruló Júdás, megbánva tettét, az ördögöktől kér segítséget, mert nem bízik Isten kegyelmében. A Jézust háromszor megtagadó Péter viszont Krisztus irgalmáért könyörög.

– Csodálatos ellentétpárok vannak a darabokban. Péter apostol a bűnbánattartás pozitív példája, ő hisz Isten irgalmasságában. Lírai szépségű siralmakkal bánja meg a bűnét. A negatív példa Júdás, aki a desperáció vétkébe esik. Az ő siralma önátkozás.

– Ön az alapítója és vezetője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet. és Társadalomtudományi Karán működő Boldog Özséb Színtársulatnak. Mikor alakultak és milyen céllal?

– Huszonegy évvel ezelőtt, 2002-ben jött létre a társulatunk Piliscsabán, azóta folyamatosan játszunk barokk iskoladrámákat és népi játékokat, összesen huszonötöt. Hazavittünk Somlyóra a passió- és az úrnapi játékot, valamint a Mária mennybevitelét bemutató darabot. Előadtunk történeti drámákat Szent Lászlóról és Zrínyi Miklósról, komédiákat a garabonciásról, a vénlányról vagy Bakhusról.  A magyarországi barokk iskolai színjátszókultúrának a legjobb, ma is katarzist nyújtó és egyben tanító jellegű darabjait éltetjük a 21. században. Most is dolgozunk,

április 3-án, nagyhétfőn mutatjuk be a Párbeszéd Házában Godena Albert rendezésében a Bűnök és erények versengése, avagy az irgalmasság győzelme című, eredeti csíksomlyói passiójáték-részletekből és népénekekből összeállított misztériumot.

– 1667-ben íródott John Milton Elveszett Paradicsom című eposza. A két mű között több párhuzam fedezhető fel. Például az, hogy a lázadó Lucifert és a vele tartó angyalokat Mihály arkangyal mennyei seregével letaszítja a mélybe. Vagy az, hogy Jézus szeretetből felajánlja mennyei Atyjának, hogy önként vállalja a megváltó halált. Ezek szerint ismert volt Csíksomlyón Milton műve?

– Úgy tudom, Csíksomlyón nem volt meg Milton könyve, a paradicsomi jelenetet bibliai alapon mutatták be.

– Miért érdemes a mai korban is foglalkozni a passiójátékokkal?

– A Boldog Özséb Színtársulat eddigi kilencvenhat előadásának tapasztalatai alapján állíthatom: e szövegek és népi dallamok misztériumot hordoznak, ezáltal hatni képesek minden történelmi korszakban. A passiójáték emellett bűnbánattartásra indít, tanít, örök isteni igazságokat jelenít meg, és az emberi lelkiismeret problémáival foglalkozik. Megjelenik benne az anyaság szerepe és megdicsőülése is. Minden korban aktuális. Allegorikus szereplők hús-vér személyként mutatnak be emberi tulajdonságokat vagy isteni erényeket, önmagukkal is szembesítve a nézőket.

– Hol találkozhat az olvasó csíksomlyói misztériumjátékkal?

– A Régi Magyar Dráma Kutatócsoport munkájának eredményeként a Ferences iskoladrámák négy kötetében, amely Kilián István (1933–2021), Pintér Márta Zsuzsanna, Demeter Júlia, Kővári Réka és jómagam munkája nyomán látott napvilágot.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila; Medgyesy S. Norbert

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. április 2-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.