Csíksomlyón tanácskozott az Európai Máriás Háló

A Segítő Szűz Mária-szobor keletkezésének 500 éves évfordulója tiszteletére szeptember 14-én megnyitott csíksomlyói jubileumi Mária-évnek ez volt az első többnapos programja. Az Európai Máriás Háló tagságából tizenhárom ország tizennégy kegyhelyének mintegy harminc küldöttje vett részt a rendezvényen. A házigazdák mellett Banneux (Belgium), Brezje (Szlovénia), Częstochowa (Lengyelország), Einsiedeln (Svájc), Fatima (Portugália), Knock (Írország), Lőcse (Levoča, Szlovákia), Loreto (Olaszország), Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút (Magyarország), Mellieħa (Málta), Vilnius (Litvánia) és Zarvanytsia (Ukrajna) Mária-szentélye képviseltette magát.

A kegyhelyigazgatók és munkatársaik azért gyűltek össze, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat, megbeszélhessék a hívek szolgálatával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és közösen megoldásokat keressenek a felmerülő problémákra.

A konferencia két napján, szeptember 17-én és 18-án a program a klarissza nővérek csíksomlyói monostorának kápolnájában kezdődött, ahol a vendégek a találkozó sikeréért imádkoztak. A Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott tanácskozás témája a következő volt: zarándokutak Kelet- és Közép-Kelet-Európában, különös tekintettel a Mária-útra. A résztvevőket a csíksomlyói házfőnök, Bőjte Mihály és Urbán Erik kegyhelyigazgató köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsek egyházmegyéje történetét ismertette a hallgatósággal. A közelmúltból a kommunizmus káros hatását emelte ki, rámutatva, hogy az elnyomás következtében miként csökkent a nemzeti kisebbségek létszáma, és ezzel összefüggésben hogyan változott meg Erdély felekezeti térképe. Az érsek az ország jelenlegi társadalmi és szociális helyzetéről is szólt, rámutatva arra, hogy a nyomor miatt napjainkban is tömeges a kivándorlás, amelynek következtében tovább csökken a lakosság száma, és ezért romlik annak esélye, hogy a kisebbségben élők megőrzik nemzeti és vallási önazonosságukat.

Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzula is köszöntötte az európai kegyhelyek képviselőit, ezután a csíksomlyói kegytemplomot és kolostort bemutató filmet tekintették meg a jelenlévők, majd a rendezvény témájában hallgattak meg két előadást. Szabó Tamás, a magyarországi Mária Rádió és a Mária Út Egyesület elnöke A Mária-út – Közép-Európa zarándokútja, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök A bizánci szertartás létjogosultsága a 21. századi Európában címmel tartott előadást. Szabó Tamás a boldogság és a gazdagság egymáshoz való viszonyát vizsgálta, arra a következtetésre jutva, hogy a boldogság nem jár együtt a gazdagsággal. Az igazi boldogság a lélek boldogsága, így lehet „a Mária-út a boldogság útja”, hiszen az „a lelki megújulás útja.

Kocsis Fülöp püspök előadásában a görögkatolikusok jelenlétének okaira tért ki. Az egyházi elöljáró szerint egyházának fontos helye van a mélyebb, lelki tartalmakat kereső posztszekuláris világban, hiszen egyre több fiatal vesz részt a hosszas, régiesnek tűnő görög rítusú szertartásokon, egyre gyakrabban igénylik az ifjúsági zarándoklatokon a zsolozsmázást.

A találkozó keretében ezután Csíksomlyót és Csíkszeredát ismerhették meg testközelből az egybegyűltek. A nap többnyelvű szentmisével zárult, amelyet Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök és Kocsis Fülöp püspök mutattak be a kegyhelyigazgatókkal együtt.

Szeptember 18-án, csütörtökön a kegyhelyek képviselőinek találkozója a szokásos beszámolókkal folytatódott: a Mária-szentélyek jelen lévő vezetői és munkatársaik az előző konferencia óta eltelt egy év eseményeiről, lelki és gyakorlati történéseiről számoltak be, dilemmáikat, meglátásaikat mondták el a tagságnak.

Az európai nemzeti Mária-kegyhelyek kétnapos ülését követően a résztvevők gyimesi kirándulásra indultak az ezeréves magyar határhoz, hogy megismerjék a csángók történelmét és jelenét, azt, hogy miként kötődnek a székelységhez és Csíksomlyóhoz. Az Európai Máriás Háló találkozója a gyimesbükki templomban magyar, angol, olasz és latin nyelvű szentmisével és búcsúvacsorával zárult. A szentmise főcelebránsa és szónoka Orbán Szabolcs, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója volt.

A következő tanácskozásra 2015-ben a magyarországi római katolikus nemzeti kegyhelyen, Mátraverebély-Szentkúton kerül sor.

Fotó: Borsodi L. László és Iochom Zsolt

Magyar Kurír