Cupich chicagói érsek: Vitatható dolog egy ország megtámadása, ha nem áll fenn közvetlen fenyegetés

„Erősen vitatható dolog katonai támadást indítani egy szuverén ország ellen, ha nem áll fenn olyan közvetlen fenyegetés, amelyet semlegesíteni kellene. Tudomásom szerint Irán esetében nem volt semmiféle közvetlen fenyegetés” – így kommentálta március 5-én Blase Cupich bíboros, chicagói érsek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadását követő közel-keleti feszültséget és a régióban kialakult eszkalációt.

„Azt mondták – jegyezte meg a bíboros –, hogy Irán nukleáris potenciálját egy hónapokkal ezelőtti bombázással már semlegesítették. Egy nemzet szuverenitása rendkívül fontos dolog. Ugyanez érvényes az ukrajnai háborúra is. Amikor egy állam szuverenitásának elvét megsértik, mindig lehet ürügyet találni a háborúra. Ezt az alapelvet meg kell védenünk; része ez annak a konszenzusnak, amelyet a második világháború után alakítottak ki.”

Aggodalom a közel-keleti támadások és a halottak száma miatt

A közel-keleti helyzet és a növekvő félelem légköre láttán Cupich emlékeztetett arra, hogy január 19-én Joseph Tobin és Robert McElroy bíborosokkal együtt aláírtak egy nyilatkozatot, amikor az Egyesült Államok más katonai akciókat készült végrehajtani vagy helyezett kilátásba, például Grönlandon és Venezuelában. „Előre láttuk, hogy ha nem váltunk irányt, még más dolgok is történnek majd” – emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy a válság „konkrétan hatással van az emberek életére”. A bíboros aggodalmát fejezte ki az áldozatok száma miatt is, amely már meghaladta az ezret, és kijelentette: „Azt látjuk, hogy a fegyvereket eszközként használják a problémák megoldására. Ha valaki ezt a megközelítést alkalmazza, olyan útra lép, ahonnan nagyon nehéz visszatérni.” Jelenleg – tette hozzá – ezt egyre inkább tapasztaljuk, és „az emberek félnek: fogalmuk sincs, mi lesz a vége, a dolgok pedig nagyon gyorsan kicsúszhatnak az ellenőrzés alól.”

Leó pápa és az Egyház diplomáciája

Amikor arról beszélt, mi a pápa szerepe a jelenlegi globális feszültségek közepette, a bíboros kijelentette: „Amit XIV. Leó tesz, az nem más, mint egyszerűen azoknak az elveknek a felidézése, amelyekben a nemzetek a második világháború után megállapodtak a feszültségek, konfliktusok és ellentétek kezelésére.” Az elmúlt évtizedekben – magyarázta – „az ENSZ-en és más szervezeteken keresztül rendelkeztünk egy olyan rendszerrel, amely lehetővé tette az emberi jogok és az állami szuverenitás tiszteletben tartását vitás helyzetekben is. A Szentatya erre próbálja felhívni a figyelmünket, hogy ne veszítsük el mindezt.” A bíboros ezután kitért arra a szerepre, amelyet az Egyház betölt a diplomácia érdekében, emlékeztetve arra, hogy „a Szentszék a képviseletein keresztül világszerte jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tesz”. Ez a munka „nemcsak azért fontos, mert elősegíti a találkozást az emberek között, hanem azért is, mert első kézből származó információkkal szolgál”.

Az Egyház egységet teremthet

A nemzetközi folyamatok időközben erősen hatnak az USA belpolitikájára is, amelyet mély megosztottság jellemez. Ezzel kapcsolatban Cupich arról beszél, hogy az Egyház egységet teremtő tényező lehet. Megmagyarázza, miért adtak ki nyilatkozatot: „Úgy döntöttünk, hogy egy olyan nyelvezetet kínálunk a hívőknek, amely segít megérteni, ami történik. Ha az ember tevékenysége csak arra korlátozódik, hogy egyes embereket, személyiségeket támad meg, elveszíti a talajt a lába alól.” Az Egyház feladata ezzel szemben „segíteni az embereknek megérteni, mi zajlik körülöttük, és olyan szókincset adni nekik, amellyel értelmezhetik a fennálló kérdéseket, valamint felfoghatják, mi forog kockán, ha figyelmen kívül hagyják a közjó elveit”.

A bevándorlási rendszer reformjára van szükség

Végezetül a bíboros érintette a migrációs politika kérdését is, amely egy másik mélyen megosztó téma az amerikai közvéleményben. „Mindig azt mondtuk, hogy egy nemzetnek joga és kötelessége megvédeni saját határait” – emlékeztetett. Ugyanakkor „ez nem történhet az emberi méltóság rovására”. Cupich szerint „a kettő nem áll ellentmondásban egymással: megférnek együtt. Meg lehet védeni az emberek jogait, és közben elkerülni, hogy a közösségek félelemben éljenek”, amint az az Egyesült Államokban történt, amikor „a közösségek úgy érezték, megtépázták őket, és tiltakozások, zavargások törtek ki”. Ezért a bíboros – ahogyan már többször tette – sürgette a bevándorlási rendszer komoly reformját. Ha „a pártpolitika vagy egy bizonyos irányvonalat védelmező kormányzat nyelvét használjuk, elvesztünk”. Ehelyett a problémákra „az evangélium szemüvegén keresztül” kell tekinteni, emlékeztetve a hívőket arra, „kik vagyunk, miért mondjuk, amit mondunk, és miért tesszük, amit teszünk.”

Forrás: L'Osservatore Romano

Fotó: Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír