Czerny bíboros Budapesten: Az igazság az azért kiálló emberekben van

Az esemény célja az volt, hogy interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja az igazságos háború elméletét, valamint a vallás szerepét a természeti erőforrásokért vívott fegyveres konfliktusokban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett konferencia meghívott előadói kiemelték: a háborúkkal szemben

az igazságos béke megteremtésében az egyéni cselekvésnek és a helyi közösségekben rejlő erőnek van jelentős szerepe.

A konferencia moderátora, Jancsó András, a PPKE oktatója, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkatársa kiemelte: a tárgyalt témák nem csupán tudományos érdeklődésre tartanak számot, hanem komoly társadalmi és erkölcsi súllyal is bírnak. A rendezvény célja, hogy a teológia, filozófia és etika eszköztárával segítse a béketeremtés és igazságosság erkölcsi feltételeinek megértését – különös tekintettel a vallási közösségek szerepére.

A konferenciát Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, valamint  Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg. Török Bernát hangsúlyozta: a háború erkölcsi megítélése, a vallás szerepe a konfliktusokban és a fenntartható béke lehetősége korunk egyik legsürgetőbb kihívása. A természeti erőforrások – víz, föld, energia, ásványkincsek – körüli harcok gyakran vallási és etikai dimenzióval is bővülnek, így ezek kezelése újfajta politikai és társadalmi gondolkodást követel meg. Az NKE – a PPKE közösségével együtt vállalt – missziójának része, hogy valódi párbeszédet kínáljon az akadémiai szféra és az állam között.

Török Bernát felhívta a figyelmet az igazságos háború gondolatának római jogi és keresztény teológiai hagyományaira, különös tekintettel Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás tanításaira. Mint mondta, ez a jogi és erkölcsi keret ma is érvényes eszköz a fegyveres konfliktusok megítélésében – különösen, ha azok az emberi élet alapjául szolgáló természeti erőforrások körül bontakoznak ki.

Kuminetz Géza beszédében hangsúlyozta: a hidegháború után az igazságos háború témája egyre komplexebbé vált. A 20. század pápái elkötelezetten munkálkodtak a béke előmozdításán. Mint kifejtette,

a Katolikus Egyház különösen alkalmas szereplő a béketeremtés szolgálatában nemcsak híveinek száma, hanem nemzetközi jogi státusza, erkölcsi tanítása és intézményi rendszere révén.

Rámutatott: „A háború erkölcsi kihívásai mögött olyan klasszikus etikai kérdések állnak, mint az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a szolidaritás és a teremtés védelme.” E gondolatok a katolikus tanítás legfrissebb dokumentumaiban is hangsúlyosak, és nélkülözhetetlenek a mai biztonsági kihívások kezelésében.

A nap főelőadójaként Michael Czerny SJ, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálata Dikasztériumának prefektusa tartott plenáris előadást. A bíboros több kontinensen végzett munkájára alapozva hangsúlyozta:

az Egyház elsődleges küldetése lelkipásztori – azaz jelen lenni, kísérni, és szeretetből építeni a békét.

Czerny bíboros szerint a béke csak üres szó, ha nem a hitre, a szabadságra és az emberi méltóságra épül. Ahogy Szent Ágoston tanítja, még azok is, akik háborút viselnek, valamilyen módon békét keresnek – de a saját érdekeik szerint.

Rámutatott: az Egyház ugyan mindig szívesen részt vesz az igazságos háború és igazságos béke kérdésének megvitatásában, ám jobban érdekelt a szeretet és a testvériség hirdetésében. A bíboros emlékeztetett, az erőforrások igazságos, törvényes elosztása már az Ószövetségben is megjelenik. Bár törékenyek lehetnek, a jogi megállapodások szerepe kiemelt e kérdésben.

Az igazság persze nem a szavakban, hanem az írott jog alapján az azért kiálló emberekben van.

Éppen ezért az egyes ember szerepe kiemelt, hiszen ő győzi le rosszat önmagában és a közösségében egyaránt. A teremtett világban az ökológiai kérdések összeértek a társadalmi kérdésekkel, ezt mutatta be a bíboros egy kortárs hondurasi példa alapján.

Juan Antonio López katolikus pap a helyi közösségek földjéért és vízkészleteiért harcolt, szembeszállva a helyi elit érdekeit képviselő bányacéggel – ezért életével fizetett, 2024-ben meggyilkolták.

Megölését a pápa is elítélte. A béke, az igazság és a közjó kérdése így érhet össze: a konfliktusok megoldásához ugyanis nem mindig elég a politika vagy a tőke által diktált jog.

A szabályozás természetesen elengedhetetlen, ám annak mindig a közösségért kell történnie, erre pedig

folyamatosan figyelmeztetni kell a döntéshozókat.

A gazdaságnak éppen ezért emberközpontú etikára van szüksége. A fogyasztás középpontba állítása a természetet csak nyersanyagnak tekinti, és elpusztítja, magával rántva a társadalmi értékeket is. Ezért társadalmi, lelki és kulturális átalakulásra van szükségünk az olcsó és halálos ideológiák helyett. Fel kell fedeznünk saját emberségünket és összekötöttségünket a hitben. Hiába sugallja nekünk a technológia, nem lehet minden az adat,

ennél fontosabb a méltóság, hiszen csak ezen alapulhat igazságos béke.

A tudományos konferencia további részében panelbeszélgetéseket tartottak, amelyeken a természeti erőforrások körül kibontakozó vallási konfliktusokat különböző tudományágak – jog, teológia, környezetetika – szemszögéből vizsgálták.

Felszólalt többek között Ujházi Lóránd, az NKE Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete és a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete vezetője, valamint Gájer László, a PPKE Hittudományi Kara 2-es Számú Keresztény Bölcseleti Tanszékének vezetője.

A konferencia valódi találkozási ponttá vált különböző tudományágak, világnézetek és kultúrák között – mindez a közös emberi jövőért és a teremtett világ védelméért.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír