Délvidékre zarándokoltak a KÉSZ tagjai

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör 2010-ben kötött együttműködési megállapodást, azóta mély és elválaszthatatlan kapcsolat szövődött a két – kereszténységét és magyarságát fontosnak tartó – civil szervezet tagjai és vezetősége között. 

Az elmúlt tizennégy évben számos közös program, találkozó gazdagította már a KÉSZ és a KÉK együttműködését. Ez alkalommal Szent Ágoston-naphoz kapcsolódóan Makláry Ákos görögkatolikus pap, a KÉSZ elnöke vezetésével háromnapos zarándoklatra került sor Délvidéken augusztus 23. és 25. között, amelyen részt vettek a KÉSZ-csoportok tagjai többek között Győrből, Mosonmagyaróvárról, Kecskemétről, Kaposvárról, Veszprémből, Nyíregyházáról és több budapesti csoportból is.

„A keresztény ember igényességéhez tartozik, hogy úton legyen, elzarándokoljon szent helyekre. Minden zarándoklat azt üzeni, hogy tartunk valahonnan valahová. Kezdetben az ősi keresztények Jeruzsálembe indultak el, de fontos vezeklési gyakorlat is volt később a keresztény világban a zarándoklat, így segítve a bűnökből való gyógyulást” – ezekkel a gondolatokkal indította útjára a zarándokokat Makláry Ákos, a csoport lelkivezetője.

A KÉSZ tagjai bekapcsolódtak a Keresztény Értelmiségi Kör Szent Ágoston-napi programjába, amelyet minden évben védőszentjükre emlékezve szerveznek meg. Az Adorjánban megtartott rendezvényen Horváth Ákos, a szabadkai Avilai Szent Teréz-székesegyház káplánja Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen címmel tartott előadást az imádság erejéről.

„Az ember számára mindig fontos az imádság. Ma sokan csak akkor fordulnak Istenhez, amikor bajban vannak. Pedig a mindennapi imádság fenntart a víz felszínén az élet viharában. Kitartóan imádkozzatok úgy, hogy elmélkedtek is a kimondott szavakon. Beszélgessetek Istennel, merjetek hozzá fordulni, legyetek vele kapcsolatban!” – buzdított a káplán.

Orcsik Károly egyháztörténész, adorjáni plébános betekintést adott a délvidéki katolikusok Trianon utáni történetébe, majd hálaadó szentmisét mutatott be az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templomban. Prédikációjában kiemelte: hasonlít a KÉK és a KÉSZ tagjainak a küldetése egy lelkipásztor munkájához, hitvallóként az evangéliumot kell minél több emberhez eljuttatniuk. „Fontos, hogy alázatosak maradjunk, és mindent Isten dicsőségére és tetszése szerint cselekedjünk!” – fogalmazott a plébános.

A délvidéki utazás egyik állomása a szecessziós hangulatú Szabadka volt. A zarándokok felkeresték az Avilai Szent Teréz tiszteletére felszentelt, későbarokk stílusban épült székesegyházat, megcsodálták a méltán közismert szabadkai városházát, a tanácsterem színes üvegablakait, amelyek a leghíresebb magyar uralkodókat ábrázolják. Meglátogatták a város gyönyörűen felújított zsinagógáját, és tiszteletüket tették a częstochowai Fekete Madonna-kegykép másolata előtt a Szent Mihály ferences templomban. Palicson, a tó partján ismerkedtek a parkban található nevezetes épületekkel, szobrokkal, és megkoszorúzták az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére felállított emlékművet. Zentán bejárták a Tisza partján fekvő, többségében magyarok lakta város központját, megtekintették a városházát és a zentai csata emlékét őrző kilátót. Ellátogattak a hét évvel ezelőtt felszentelt Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomba, amely a magyar nemzeti összetartozás egyik fontos szimbóluma.

Bácson a zarándokok betértek a térség legjelentősebb és legrégibb szakrális épületébe, az 1169-ben épített és számos világégést túlélt ferences kolostorba és a rendházhoz tartozó templomba. Felkeresték a kiemelt jelentőségű, műemlékké nyilvánított várromot, amely a magyar nemzeti történelem fontos emlékhelye.

A háromnapos zarándoklat utolsó állomása – és egyben koronája – a doroszlói Segítő Szűz Mária egyházmegyei kegyhely templomában bemutatott szentmise volt. Verebély Árpád plébános bölcs útravalóval látta el a zarándokokat: „Szent Pál arra figyelmeztet minket, hogy legyünk egymás alárendeltjei. Szeressük egymást úgy, ahogy Krisztus szerette az Egyházat. A szolgálat legjobb példaképe a Szűzanya, kérjük bátran őt, legyen támaszunk életünk és küldetésünk során.”

Forrás és fotó: KÉSZ

Magyar Kurír