Detroitból érkezett ferences mondott hálaadó misét Kapuváron

2011. november 27-én, advent első vasárnapján szentmisére szólt a harang és hálaadásra hívta a kapuvári Szent Ferenc-templom közösségét. Az elmaradt ünneplések és megemlékezések szentmiséjébe kapcsolódtak be a templomot zsúfolásig megtöltő hívek, akiket szentbeszédében Kiss G. Barnabás OFM (Detroit, USA) a következő eseményekre emlékeztetett:

– A ferences szerzetesek 1941. december 21-én települtek le, és megkezdték missziós szolgálatukat a kolostorban. Azonnal elkezdték a templom építését, amelyet 1942. november 29-én Vargha Teodorich ferences provinciális áldott meg. A templom új oltárát Boldog Apor Vilmos püspök szentelte fel 1943. október 24-én. A ferences testvérek itt nem csak a Pax et bonumnak, tehát a békességnek és a jóságnak a szellemét élték és képviselték, hanem az alázatos, a szenvedő, és a szegény Krisztust hirdették. Tudjuk, hogy nem sokáig.

– 1950-ben – a ferences szerzetesek elűzése után – a templom a győri püspökség irányítása alá került. Erre a szomorú eseményre emlékeztet az a tábla, amelyet 2010-ben helyeztek el a kolostor falán. Ebben a szentmisében mondott köszönetet Barnabás atya mindazoknak, akik a kolostor külső felújításához hozzájárultak.

– Az ünnepi szentmise alkalmat adott arra is, hogy a hívek megköszönjék Horváth Brúnó c. kanonok, templomigazgatónak 57 éves szolgálatát, aki egészségi állapota miatt sajnos nem tudott eljönni. A ferences jelenlétet "folytatta" Brúnó atya, aki mindig büszke volt arra, hogy őt Apor Vilmos megyéspüspök vette fel a győri szemináriumba kispapnak, aki Jézus követésére és az egyház szolgálatára biztatta.

Egykori tanítványként a szónok szeretettel idézte fel Brúnó atya sok évtizedes munkálkodását, valamint utalt az áldásos 57 esztendőre. Felidézte hogy a Rábaköz „kistemplomában” mindvégig megmaradtak a ferences búcsúk és hagyományok. Most mindez folytatódik azzal, hogy a kapuvári plébánia lelkipásztorai vállalták a templom és hívek szolgálatát.

Az egymásért való imádságra buzdított Barnabás atya mondván: „A legszebb dolog a világon, s talán a legnagyobb hatalom, amit egy ember a másikért tenni tud, az imádság. Bármit ígérhetünk, bármilyen sikeres az életünk, mindig van mögötte valami megtartó erő.”

A hálaadó szentmise egyik célja az volt, hogy rohanó világunkban egy pillanatra megálljunk, emlékezzünk a múltra és lássuk, hogy van jövő, mert „hűséges az Isten” (1 Kor. 10,13). A másik, hogy az adventi várakozásban, a lila csendben és összeszedettségben vegyük komolyan a jézusi ígéreteket – tájékoztatta szerkesztőségünket Dukai Miklósné Kapuvárról.

Magyar Kurír

(tzs)