Nem hittant tanítunk, hanem gyereket – szögezte le előadása elején Lothringer Éva SSS. „Ez a mondat sokat segített abban, hogy még mélyebben próbáljuk megérteni a mai fiatal generációk merőben más gondolkozását, tevékenységét, ami a digitális világ területét illeti” – írta összefoglalójában Csabáné Király Erzsébet kőszegi hitoktató.
A mai kor embere, akár gyerekről, akár fiatalról, felnőttről vagy idős emberről van szó, leginkább fiatal szeretne lenni, vagy legalábbis annak látszani. Mi ennek a furcsa életfelfogásnak a háttere, hogyan kezeljük? – hangzott el a képzési napon. – A mostani fiatalok nemcsak a régi irodalmat, művészetet, de a hétköznapi tevékenységeket is másként értelmezik, mint az idősebb generáció, ami adott esetben talán csak tíz év többletet jelent az adott korosztályhoz képest.
A digitális információáramlásnak köszönhetően ma a kapcsolatépítés is másként zajlik. Mintha elveszne a fokozatosság elve, inkább in medias res történnek a találkozások. Felgyorsult a világ az emberi viszonyok tekintetében is. A digitális világnak sok előnye van (információ-átadás, levelezés, kapcsolattartás), de a valóságos személyes kapcsolatok már nehezebben jönnek létre, és máshogy kezeljük ezeket; a hagyományos írás-olvasás is háttérbe szorul.
Lothringer Éva előadása után a résztvevők csoportokban osztották meg gondolataikat arról, hogy mit lehet szeretni a mai gyerekekben, és mit lehet tisztelni a felnőttekben, pedagógusokban, hittanárokban. A beszélgetéseket követő megosztáskor sok közös fogalom hangzott el az – őszinte, érdeklődő, beszélgetésre és játékra vágyódó – fiatalokkal, illetve a felnőttekkel kapcsolatban: hitelesség, megbocsátás, tudás, elfogadás, bizalom.
A továbbképzés végén Lénárd Ágotától és Soproni Mónikától, a hitoktatási iroda munkatársai ismertettek néhány adminisztratív tudnivalót.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria