Don Camillo és a pápák

Kultúra – 2015. november 11., szerda | 20:02

November 10-én, a firenzei dómban az olasz katolikus egyház nemzeti kongresszusához intézett beszédében Ferenc pápa Giovannino Guareschi híres könyvének – filmekből is jól ismert – főszereplőjét idézte fel. Nem ő az első pápa, akinek rokonszenves a vidéki plébános kitalált alakja.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Az olasz egyháznak vannak nagy szentjei, akiknek példája segítheti, hogy a hitet alázattal, önzetlenül és örvendezve élje meg, kezdve Assisi Szent Ferenctől Néri Szent Fülöpig. De gondoljunk csak olyan kitalált személyek egyszerűségére is, mint Don Camillo, aki Pepponéval alkot egy párt. Mindig elámulok, hogy Guareschi történeteiben ennek a derék plébánosnak az imájához mennyire természetesen kapcsolódik a néphez való közelség. Don Camillo azt mondta magáról: »Egy egyszerű falusi plébános vagyok, aki egyházközsége minden tagját ismeri, szereti őket, tud fájdalmaikról és örömeikről, aki tud együtt szenvedni és együtt örülni velük.« Az emberekhez való közelség és az imádság: ez jelenti a kulcsot egy néphez közeli, alázatos, nagylelkű és örvendező keresztény humanizmus megéléséhez. Ha elveszítjük ezt az Isten hívő népével való érintkezést, akkor veszítünk emberségünkből, és sehová sem haladunk” – ezekkel a szavakkal elevenítette fel Ferenc pápa Don Camillo alakját.

Giovannino Guareschi (1908–1968) főműve, a Don Camillo-történetfüzér a második világháború utáni olasz szórakoztató irodalom máig legsikeresebb alkotása. A háborút követő időszak tipikus olasz valóságába vezeti az olvasót: az erős katolikus egyház és a szintén megerősödött kommunista párt mindennapos csatározásaiba, a népi komédiák nyelvén. A történetek alapján az ’50-es és ’60-as években készült öt filmben Fernandel játszotta a kisvárosi papot, aki rendszeresen borsot tört a kommunista polgármester orra alá. 1983-ban szintén nagy sikerű Don Camillo-film készült Terence Hill főszereplésével.

Nem Ferenc az első pápa, aki számára rokonszenves a vidéki pap kitalált alakja. XVI. Benedek pápa a Világ világossága címmel megjelent interjúkötetben kedvenc filmjei között említi Don Camillo és Peppone történeteit. „Valószínűleg már kívülről tudja az összes részt” – faggatta Peter Seewald újságíró, mire Ratzinger pápa nevetve így válaszolt: „Nem egészen.” Az interjúkötet megjelenését követően, 2011 januárjában a filmbeli történet helyszínéül szolgáló olaszországi Brescello akkori plébánosa és polgármestere, Don Camillo és Peppone „utódai” a település küldöttségével együtt ellátogattak a pápához, ajándékul elvitték neki az öt filmből álló sorozat díszdobozos kiadását és egy posztert, amelyen a két főszereplő, a plébános és a polgármester együtt festik a betlehemi jászol figuráit.

Szent XXIII. János pápáról írta gyóntatója, hogy egy alkalommal, amikor – még a pápasága előtti időben apostoli nunciusként szolgált Párizsban – a nunciatúrán meglátogatta, Roncalli a lépcsőn ült, és nagy nevetések közepette a Don Camillót olvasta.

Fernandel életéről a közelmúltban jelent meg egy kötet Olaszországban Il vero volto di Don Camillo. Vita & storia di Fernandel (Don Camillo igazi arca. Fernandel élete és története) címmel. A szerző leírja, hogy XII. Piusz pápa, miután megnézte a filmet, azt mondta: „Meg akarom ismerni azt a papot, aki utánam a leghíresebb a világon.” Fernandel először azt hitte, viccelnek vele. Természetesen elfogadta a meghívást, lányával együtt ment el az audienciára. 1953. január 18-án találkoztak a pápával, aki arról beszélt neki, mennyire szereti Franciaországot, és érdeklődött a családja felől. Fernandel így idézte fel a vatikáni találkozást: „Különösen figyelmesek voltak velem, nem úgy bántak velem, mint egy idegennel, inkább mintha hozzájuk tartoznék… Úgy kívántak jó napot, mintha egy kollégájuk lennék, még ha civil öltözetben voltam is, nem papi ruhában.”