Egy csodaszerű élettörténet – A kínai apácák árvaházától a párizsi paralimpiai játékokig

Kitekintő – 2024. szeptember 5., csütörtök | 13:05

Augusztus 28. és szeptember 8. között tartják a XVII. Nyári Paralimpiai Játékokat Párizsban, 4400 versenyző regisztrált. A Fides missziós hírügynökség egy olyan olimpikont mutat be szeptember 4-i tudósításában, akinek megindító története a kínai árvaháztól indul és jelenleg a francia fővárosig tart. Ismerjük meg Dongdong (Tungtung) Paolo Camanni vak cselgáncsozó történetét.

Vang Csingfen (Wang Qingfen) nővér a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz Kongregáció tagja a csaohszieni (zhaoxiani) egyházmegyében, Hopej tartományban, Kína északi részén él. Húsz évvel ezelőtt ő és a Hajnal Háza gyermekotthon nővérei gondozásukba vettek egy kétéves kisfiút, aki kétoldali retinoblasztómában szenvedett (leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú szemdaganat, a retinában, a szem hátsó részében alakul ki – a szerk.), és a szülei az utcán hagyták. Húsz évvel később a Hajnal Háza nővérei a közösségi médiában fejezték ki jókívánságaikat az „ő” Tungtungjuknak (Dongdong), aki Olaszország színeiben indult útra, hogy részt vegyen a párizsi paralimpiai játékokon.

A Tungtung nevet az apácák adták húsz évvel ezelőtt a gyermeknek. Idővel a nővérek és egy olasz újságíró segítségével a fiú az árvaházból Olaszországba került, ahol otthonra talált egy örökbe fogadó családnál. Itt kezdte sportolói pályáját, aminek eredményeként fiatal paralimpiai dzsúdóbajnok lett, aranyérmet nyert az Európai Ifjúsági Parajátékokon (EPYG), és 2022-ben világbajnoki bronzérmet Bakuban.

Tungtung örökbe fogadása után

Tungtung egyike annak a több mint hatszáz elhagyott fogyatékkal élő gyermeknek, akik szeretetre, otthonra és jó életre találtak a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz Kongregáció nővérei éber jótékonyságának és a gyengék és betegek megsegítése terén végzett szolgálatának köszönhetően. A szerzetesnővérek által vezetett Hajnal Háza gyermekotthont Ramon Vang Csunglin (Wang Chonglin), a csaohszieni egyházmegye püspöke alapította az 1980-as évek végén. Abban az időben gyakran találtak fogyatékkal élő gyermekeket elhagyatottan a vasútállomásokon vagy a kórházak közelében. Vang püspök vett egy házat, és a Szent Teréz-nővérekhez fordult, hogy gondoskodnának-e ezekről a gyermekekről, segítve őket abban, hogy kikerüljenek szerencsétlen helyzetükből. Az általuk befogadott hatszáz gyermek 40 százaléka gyermekbénulásban szenvedett. A nővérek kitartó munkával segítették talpra állni őket, Jézust megismerni, tanulni, dolgozni és családot alapítani.

Ma a Hajnal Háza gyermekotthon három részből áll: gondozási központ Piencun (Biancun) faluban, rehabilitációs egység Kaoji (Gaoyi) megyében és funkcionális rehabilitációs központ Ningcsin (Ningjin) megyében. A nővérek harmincnyolc éve a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok testi és lelki sebeinek gyógyítására szentelik idejüket. A szolgálatuk folytatásához szükséges pénzeszközök összegyűjtésére nagy kreativitással eredeti kezdeményezéseket találnak ki (például maratoni futóversenyhez kapcsolódó adománygyűjtést szerveznek).

Tungtung, akinek a Kínában élő nővérek is szurkolnak, szeptember 6-án, pénteken lép tatamira majd Párizsban

Újságíróknak, akik egyszer az életéről és a Hajnal Házáról kérdezték, Vang Csingfen nővér azt válaszolta: „Megtisztelve érezzük magunkat, hogy az Úr ezt az ajándékot adta nekünk, a kongregációnknak és mindannyiunknak… Ezen a helyen már annyi csoda történt az Úr szeretetéért, amelyek az egész társadalom és megannyi jóakaratú ember javát szolgálták.”

Forrás: Fides

Fotó: Tungtung Paolo Camanni közösségi oldala

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria