Egy éve tértek vissza Hargitafürdőre a pálos szerzetesek

„Az elmúlt időszakban figyeltünk, tanulgattuk a helyi szokásokat, főleg az egyházmegyés papoktól, a szerzetesektől. Próbáljuk elsajátítani azt a fajta gondolkodásmódot, mentalitást, amely a székely néppel való kommunikációt megkönnyíti. Szóval az elmúlt év – jó értelemben véve – a megfigyelésről szólt, hogy kiderítsük, mire van igénye az embereknek, hiszen infrastruktúrát nagyon jót kaptunk” – magyarázta a pálos szerzetes.

Kiemelte, hogy a helyiekkel való kapcsolatuk egyre szorosabb, szilveszter éjszakáján többen segítettek a kolostor elfagyott fűtésrendszerének felmelegítésében. De az év többi részében is kiveszik a részüket a közmunkából: segítenek a templom takarításában, díszítésében, a fahordásban, folyamatosan érdeklődnek, hogy van-e valamire szükségük – sorolta Barnabás testvér. Hozzátette, a szülők kezdeményezésére indították újra a gyermekkórust, a szentmiséken az ő hangjuk csendül fel szintetizátor és gitár kíséretében, amelyeken szintén gyermekek játszanak.

A korábbi helyi plébános, László Rezső kezdeményezéseit is próbálják újraindítani. Újra szerveznek közös filmvetítéseket, bibliaórákat. Augusztusban megtartották a Szent István-búcsút, és sikerült megszervezni a gyalogos zarándoklatot is a csíksomlyói pünkösdi búcsúba: a hargitafürdőiekhez csatlakoztak a pálosok Magyarországról motorkerékpárral érkezett barátai is. A helyiekkel együtt részt vettek a ferences szerzetesek által szervezett Mária-köszöntőn, illetve tavaly a Fekete Madonnához való zarándoklatba is bekapcsolódtak – összegezte Balla Barnabás.

Elmondta, hogy szentmiséket az év nagy részében naponta egy alkalommal tartanak délután hat órától. A nyári időszakban – amikor működik a mofetta (vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés – a szerk.) – napi két szentmisét celebrálnak, az egyiket délelőtt főként a vendégek, a másikat délután, elsősorban a helyiek számára. Az adventi időszakban reggelente rorátét is tartanak. A templom látogatottsága változó, jelentősen meghatározza, hogy mekkora a turistaforgalom a településen.

A szerzetes arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben többen is érdeklődtek náluk a pálos hivatás iránt, volt, aki konkrét szándékát is kifejezte a rendbe lépést illetően. „Ez is azt mutatja, hogy a hívők imádsága nem marad meghallgatatlanul, hiszen általuk tudtunk mi is itt letelepedni. A Jóisten kegyelméből pedig, ha ő is úgy akarja, biztosan lesz több hivatás is” – fejtette ki Barnabás testvér.

A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, megszervezője Boldog Özséb esztergomi kanonok volt. A rendet 1786-ban II. József Magyarországon feloszlatta, de Lengyelországban tovább működtek. Az 1934-es visszatelepedésüket követően 1950-ben a kommunista hatalom tiltotta be a rend működését.

Magyarországon 1989-ben kezdte meg újra tevékenykedését a közösség, jelenleg tizenkilenc szerzetes gyakorolja hivatását, a világon közel 550-en vannak. A rendfőnöki tanács 2013-ban határozott úgy, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort alapíthatnak. Törekvéseiket segítve a Szent Kereszt-plébánia a szerzetesek rendelkezésére bocsátotta a hargitafürdői templomot és plébániát.

Fotó: Krónika Online

Magyar Kurír