Egy máltai élelmiszermentő egy napja

Az élelmiszermentő programba kiskereskedelmi üzletláncok karitatív szervezeteken keresztül ajánlhatják fel megmaradt élelmiszereiket nélkülöző, hátrányos helyzetű embereknek, családoknak. A Máltai Szeretetszolgálatnak a program kezdete óta országszerte tizenhét üzlet ajánlott együttműködést. A szervezet Határ úti raktárából induló logisztikai munkatársa minden reggel három üzletet jár végig, majd szállítja el az élelmiszeradományt a kiosztópontokra.

Hét óra. Az üzlet raktárhelyiségében folyamatosan járnak a rekeszes kocsik, a falak mellett magas állványokon sorakoznak a kipakolásra váró dobozok. Brecsok Attila, az élelmiszermentéssel megbízott máltai munkatárs magabiztosan lépeget a sorok között, minden szembejövőnek köszön, sokaknak név szerint, ami nem csoda, hiszen 2022 őszétől minden hétköznap reggel megteszi ezt a kört. A rakodókapu mellett egy kiskocsi vár rá, rajta hat, zöldséggel és pékárúval telerakott rekesz. Előbukkan a raktárvezető is: gyors köszönés, átvételi papír aláírása, pakolás. Sietni kell, mert még két másik helyszínen is fel kell venni az összekészített adományt.

Fél nyolc. A második üzlet raktára. Brecsok Attila rutinosan nyomja meg a gombot, az óriási kapu kinyílik, a máltai kisteherautó pedig begördül az árurakodótérbe. Itt is reggeli sürgés van, a máltai szakember mosolyogva fogadja a köszönéseket. Egy raktáros elsiet, majd szinte rögtön két, alaposan megpakolt kiskocsival tér vissza. „Plusz munka az áruházi dolgozók számára, de soha nem panaszkodnak, tudják, hogy fontos ügy, és szeretik a máltai kabátot”. Pakolás, aláírás, elköszönés. Irány az utolsó állomás!

Nyolc óra. Félig már megtelt a kisbusz. A harmadik üzletnél kapott nyolc rekesz és a két zacskó pékárú bepakolása után a raktérben már csak egy vékony sávon lehet közlekedni.

Fél kilenc. Zugló, Szatmár utca 26., Befogadás Háza. Huszonkilenc család, összesen százharmincnégy nehéz helyzetű ember él itt, akiknek a mindennapi kiadásait jelentősen csökkenti a rendszeres élelmiszer-adomány, amelyet a családok átmeneti otthonának munkatársai osztanak szét, ügyelve arra, hogy mindenkinek egyenlően jusson.

Negyed tíz. Rimaszombati út, Szociális Központ. Az éjjeli menedékhelyként és nappali melegedőként üzemelő intézmény közösségi terében tíz-tizenöt hajléktalan várakozik. Amikor megérkezik az adomány, határozottan, de udvariasan kezdik elosztani maguk között. A telepakolt rekeszek percek alatt kiürülnek.

Fél tizenegy. Zombori út, Gondviselés Háza, az utolsó helyszín. Az épületben működik a fertőtlenítő fürdőállomás és a hajléktalanotthon, ahol idős, beteg emberek kapnak menedéket. Az otthon telt házzal működik, negyvenhatan élnek itt, a várólista hosszú. A mentett élelmiszereket többféleképpen hasznosítják. A fürdőbe érkezők számára szendvicsek készülnek, míg a bentlakók inkább a máltai munkatársakkal közösen főznek. „Pörköltet, paprikás krumplit, gulyást szoktunk készíteni. Van egy bográcsunk és egy jó kis tűzrakónk, ott készül szinte minden. Él itt két bácsi, akik nagyon jól főznek, ők szokták felügyelni a bográcsot. Néha ugyan kicsit összevesznek a fűszerezésen, de hát ez része a közösségi főzésnek. A végére úmegbékélnek, az étel pedig mindig finom” – meséli Benedek Henriette, az otthon vezetője.

Tizenkettő. Delet harangoznak, vége a körjáratnak. Brecsok Attila leparkolja a kisbuszt a Határ úton, és az iroda felé veszi az irányt, ahol leadja az út során összegyűlt dokumentumokat és megírja a napi beszámolót. Másnap reggel pedig újrakezdi a kört.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Bessenyei Mihály; Kovács Bence

Magyar Kurír