Egy pap tanúságtétele a pócsi Szűzanya oltalma alatt – Mosolygó Marcell a Rókahegyi Görög Estéken

Nézőpont – 2023. július 18., kedd | 10:35

A Rókahegyi Görög Esték alkalmait minden hónap első keddjén tartják meg Nyíregyházán. A 2023-as év témája: „tanúságtétel”. Július 4-én Mosolygó Marcell atya Egy pap tanúságtétele a pócsi Szűzanya oltalma alatt címmel tartott előadást. Obbágy Veronika személyes beszámolóját közöljük.

Közösségünknek nem kellett bemutatni az atyát, hiszen egyrészt szervező lelkészként 1981–82-ben jelen volt a közösség életében, másrészt rendszeres résztvevője a Görög Estéknek.

Bevezetőjében beszélt hivatásának indulásáról, pap édesapjáról, saját szolgálati helyeiről, melyek érdekes módon megegyeztek édesapja korábbi szolgálati helyeivel. A Szűzanya különös szeretetét érezhette valamennyi helyen, hiszen minden temploma Szűzanya-ünnepre volt szentelve. Csodálatos éveket töltött Máriapócson, ahonnan nehéz szívvel ment tovább Budapestre.

Pappá szentelése utáni legelső, bemutatkozó prédikációjában fogalmazta meg ars poeticáját, melyre jelen előadását is alapozta. Az evangéliumi szakasz a magvetőről szóló példabeszéd volt, és arról beszélt, hogy ebben a hasonlatban ki milyen szerepet tölt be. A magvető Krisztus, a mag Isten igéje, a hívők lelke a talaj. De mi a pap? Akkor tíz pontban foglalta össze papi hivatásának lényegét, és most ezen keresztül tárta elénk életének főbb állomásait, széles tevékenységi körét.

1. Kéz, amely imádkozik. Pap nagyapjától – akivel gyerekként hat éven keresztül egy szobában aludt – azt látta, hogy gyakran éjszaka is órákon át imádkozik. Családjukban mindig az est fénypontja volt a közös esti ima. Imaéletében ez meghatározó a mai napig.

2. Kéz, amely áldást ad. Igyekezett minél több kegyhelyre eljutni, ahonnan áldást hozott híveinek is. Egész életében a liturgia, a prédikáció és a hitoktatás volt a legfontosabb.

3. Kéz, amely összeköt. Egyházmegyénk papjait név szerint ismeri, és vallja, hogy „csapatjátékosként” kell együtt dolgozni. Ezt igyekezett megvalósítani a több mint egy évtizeden át szervezett gyermekbúcsúkon és ifjúsági zarándoklatokon is.

4. Kéz, amely segít. Minden szolgálati helyén igen fontosnak tartotta, hogy egyrészt minden korosztályt egyesítsen, másrészt segítse őket. Például az idősebb asszonyok csigatésztát készítettek, ami a közösséget is összekovácsolta, de a tésztából jutott a kispapok húslevesébe is. Nyaranta táborokat szervezett a Balatonra gyerekeknek, családoknak. Többször hangsúlyozta, hogy mindenben, mindenkor mellette álló feleségének segítsége nélkül nem tudta volna megvalósítani terveit.

5. Kéz, mely feloldoz. Minden szolgálati helyén nagy hangsúlyt fektetett a gyónás szentségére. Akár Máriapócson, ahol még édesapja vezette be a sokszor éjszakába nyúló gyóntatásokat, akár szolgálati helyein a búcsúk alkalmával, vagy a húsvét előtti napokban. Életünk legnagyobb ajándéka az Eucharisztia. Ezért igyekezett a filiákban is mindig liturgiát végezni, hogy a hívek szentáldozáshoz járulhassanak.

6. Kéz, amely utat mutat. Akár Csíksomlyótól Máriapócsra, akár Máriapócsról Székelyföldre, de a Szűzanya útmutatására mindig lehet hagyatkozni.

7. Kéz, amely vezényel. Szolgálati helyei közül több helyen működött egyházi kórus, mellyel a Magyarországon rendezett európai püspöktalálkozón is énekelhettek.

8. Kéz, amely épít. Nehéz lenne ebben a beszámolóban felsorolni azokat a templomokat, közösségi házakat, szociális otthonokat, amelyeket az atya közreműködésével építettek, felújítottak, rendbe tettek. Mindenhol megtalálta nemcsak a lelki, hanem a fizikai építés feladatait is.

9. Kéz, amely simogat. Mindig megtalálta az elesetteket, szegényeket, a rászorulókat. 15–25 betegnek vitte el rendszeresen elsőpéntekenként az Eucharisztiát, egy-egy jó szóval, simogatással igyekezett lelki-testi szenvedéseiken enyhíteni.

10. Kéz, amely kezeket keres. Mindig arra kérte a híveket, hogy ha már fárad, tartsák a kezét, mint annak idején Mózesét tartotta Józsue. Hála Istennek, mindig akadtak bőven, akik ezt megtették.

Zárásként Mosolygó Marcell elmondott egy imát, amelyet édesapjától tanult, de kiegészítette saját gondolataival. Hálát adott a Jóistennek, a Szűzanyának a kapott kegyelmekért, és kérte további segítségüket.

Az este folyamán hiteles életpályát egy láttunk hiteles paptól, aki jelenleg nyugdíjasként, száznyolcvan kórházban – főleg intenzív osztályon – eltöltött nap után is vasárnapról vasárnapra prédikációval gazdagítja görögkatolikus médiánkat.

Szöveg és fotó: Obbágy Veronika

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria