Egy ízig-vérig amerikai szent: Elizabeth Ann Seton

Két évvel a függetlenségi nyilatkozat aláírása előtt, 1774. augusztus 28-án Elizabeth Ann Bayley néven született egy előkelő New York-i családban – édesapja és édesanyja ősei az első telepesek között érkeztek az Újvilágba. Neveltetése szerint az Episzkopális Egyházhoz tartozott. Hároméves volt, amikor édesanyja meghalt. Mostohaanyja aktív társadalmi életet élt, támogatta a szegényeket, és saját házukban „élelmiszerbankot” működtetett. A fiatal Elizabeth mellette tanulta meg a karitász fontosságát.

A szülők házassága azonban megromlott, és elváltak. Elizabeth másodszor veszítette el anyját, ami súlyosan megviselte. Ráadásul édesapja hosszú időre Londonba utazott, így nővérével együtt apai nagybátyjáékhoz került, gyakorlatilag árvaként. Annak ellenére, hogy a város előkelőségeihez tartozott, fiatalsága nagyon csendesen és magányosan telt. Kamaszéveit olvasással, zenéléssel, naplóírással töltötte. Ez utóbbiból tudjuk, hogy ebben az időszakban milyen fontossá vált számára a Biblia.

Tizenkilenc évesen férjhez ment egy fiatal és sikeres üzletemberhez, William Setonhoz. Bár úgy tűnhet, a házasság a menekülés útját jelentette a magányból, a fiatalok között mély szerelem szövődött. Öt gyermekük született. Feleségként Elizabeth folytatta azt a munkát, amelyet mostohaanyja mellett kezdett: egy előkelő hölgyekből álló egyesület tagjaként szegényeket segített, betegeket látogatott.

Apja halála után William örökölte a családi üzletet. Ám nehéz évek következtek, több kereskedelmi hajó is eltűnt a tengeren, ráadásul a családfő tuberkulózist kapott. Úgy döntöttek, Európába utaznak, egyrészt a környezetváltozás miatt, másrészt hogy személyesen felkeressék üzleti partnereiket. Azonban alighogy megérkeztek, William meghalt az olaszországi kikötővárosban, Livornóban. Elizabethet ez a tragédia még inkább Isten felé fordította. Olaszországi tartózkodása alatt megismerkedett a római katolikus hittel – különösen közel került hozzá Mária, akire „két anyja” elvesztése után égi édesanyjaként tekintett.

Hazatérve felkereste New York akkor egyetlen katolikus egyházközségét (éppen katolikusellenes intézkedések voltak érvényben az államban, így csak egy templom működhetett), és 1805-ben megkeresztelkedett. Özvegyként, hogy megélhetését biztosítsa – sok más hasonló társadalmi helyzetben lévő asszonyhoz hasonlóan – leánynevelő intézetet alapított. Amikor azonban a szülők megtudták, hogy katolizált, kivették gyermekeiket az iskolából.

Ekkor került kapcsolatba a francia forradalom egyházüldözése elől Amerikába menekült katolikusokkal. Az emigráns közösséghez tartozó pap, Louis William Valentine Dubourg meghívta Elizabethet Emmitsburgbe, hogy legyen az ott alapított katolikus iskola és közösség munkatársa. Nem sokkal később Elizabeth a lányok iskoláztatására létrehozta a Szent József Akadémiát – ez volt az első ingyenes katolikus iskola Amerikában. Intézményeiben, a kortársak szemében érthetetlen módon, színes bőrű gyerekeket is neveltek.

Mindeközben közösség gyűlt köré: olyan nők, akik csatlakoztak hozzá a szegény gyerekeket felkaroló munkájában. 1809-ben Elizabeth letette a szerzetesi fogadalmakat, és 1812-ben hivatalosan is megalakult a Sisters of Charity of St. Joseph kongregáció, amelynek szabályzata Páli Szent Vince lelkiségén alapszik. Ekkor már két árvaházat és több iskolát is működtettek. A kongregáció volt az első amerikai alapítású női szerzetesrend.

Elizabeth utolsó éveit – bár súlyos beteg lett: ő is elkapta a tébécét – a közösségi élet megszervezése és a tevékeny szeretetszolgálat töltötte ki. Emmitsburgben hunyt el 1821. január 4-én.

Ő lett az első amerikai születésű szent; 2009-ben pedig az Episzkopális Egyház is felvette szentjei sorába.

Forrás: The National Shrine of Saint Elizabeth Ann Seton; Catholic.org; Wikipedia

Fotó: The National Shrine of Saint Elizabeth Ann Seton; Wikimedia Commons

Magyar Kurír
(sza)