Egyedül nem tudunk kikerülni a konfliktusból – Ferenc pápa a katolikus törvényhozókhoz

A pápa a találkozó résztvevőihez intézett beszédében felidézte: a 2010-ben alapított, párton kívüli egyesület egy növekvő nemzetközi hálózat kiépítésével összeköti és támogatja a közhivatalokban elkötelezett keresztény vezetőket, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Küldetése, hogy spirituális és hittani képzést, valamint globális hálózatépítési lehetőségeket kínáljon számukra annak érdekében, hogy erényes és hatékony vezetést tudjanak gyakorolni, amely elkötelezett minden emberi lény méltósága mellett.

Az idei találkozó témája – „Háborús világ – állandó válságok és konfliktusok” – kapcsán Ferenc pápa megjegyezte, az különösen időszerű annak tükrében, amit ismét úgy határozott meg, mint „a részletekben vívott harmadik világháború”, amely „tartósnak és megállíthatatlannak tűnik”, és „komolyan veszélyezteti azokat a türelmes erőfeszítéseket, amelyeket a nemzetközi közösség tesz mindenekelőtt a többoldalú diplomácia révén az együttműködés ösztönzése érdekében”.

A pápa három megfontolást ajánlott a tanácskozás résztvevőinek a válságra adott lehetséges válaszok átgondolásához, amelyeket meg kell osztani minden jóakaratú férfival és nővel, különösen azokkal, akiket a testvériség, az igazságosság és a béke evangéliumi üzenete ösztönöz.

Elsőként leszögezte:

a háborúról való lemondás elengedhetetlen eszköze a konfliktusok megoldásának és az igazságszolgáltatás megteremtésének”.

Ez ma még sürgetőbb, tekintettel a kortárs hadviselésnek a korábbiaktól radikálisan eltérő természetére. A modern fegyverek példátlan pusztítóképességgel bírnak, amelyben „a katonai és polgári célpontok közötti különbségtétel egyre inkább megszűnik” – figyelmeztetett a Szentatya. „Lelkiismeretünket szólítsák meg a halál és a pusztítás szemünk előtt zajló mindennapos jelenetei. Meg kell hallanunk a szegények kiáltását, hogy meglássuk a gonosz szakadékát a háború középpontjában, és hogy minden lehetséges eszközzel elhatározzuk, hogy a békét választjuk – hangsúlyozta Ferenc pápa. – Ez nem azt jelenti, hogy egyik ország megadja magát a másiknak,

a megadás a háborúnak szól, ami valójában vereség.”

A második pont, amelyet a pápa kiemelt: a „kitartás és türelem” a béke útjának keresésében, tárgyalásokon, közvetítésen és egyeztetéseken keresztül. „Ezt megkönnyíti a nemzetközi együttműködés struktúráiba vetett megújult bizalom”, amelyek azonban reformra és megújításra szorulnak a jelenlegi körülmények között.

Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta a Szentatya, hogy fenn kell tartani a nemzetközi humanitárius jogot, és „egyre szilárdabb jogi alapokat kell biztosítani számára”, ami azt is jelenti, hogy „a föld javainak egyre igazságosabb elosztásáért” kell munkálkodni, hogy leküzdjük „a botrányos egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat, amelyek világszerte hosszú távú konfliktusokat szítanak”.

Ferenc pápa rámutatott, hogy bár a konfliktusok sok területen „elkerülhetetlenek” lehetnek, mivel az emberi természet részét képezik, „gyümölcsöző módon megoldhatók a párbeszéd szellemében, valamint a mások és azok indítékai iránti érzékenységgel, közös elkötelezettséggel az igazságosság iránt a közjó keresésében”.

Egyedül nem tudunk kikerülni a konfliktusból. Csak másokkal együtt kerülhetünk ki belőle”

– nyomatékosította a Szentatya.

„Újra kell éleszteni a remény szellemét, amely a béke szolgálatában együttműködési struktúrák kialakításához vezetett a második világháború nyomán” – hangsúlyozta a pápa. Arra buzdította a katolikus törvényhozókat, legyenek „a remény és az idealizmus modelljei”, hogy jobb jövőt építhessenek – „ellentmondva a pesszimizmus és a cinizmus üzeneteinek”, amelyeknek ma különösen a fiatalok vannak kitéve. „A közjó iránti elkötelezettség, amelyet a Krisztus ígéreteibe vetett bizalom támogat, szolgáljon példaként fiataljaink számára” – zárta a katolikus törvényhozókhoz intézett beszédét Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír