Egyedülálló háziorvosi modellt indított két hevesi faluban a Máltai Szeretetszolgálat

Ürmös Dániel és Kovács Bence annak járt utána, hogyan működik a két Heves megyei településen a MMSZ által tavaly októberben átvett helyi háziorvosi ellátás. Riportjukból olvashatnak részleteket.

Átány és Kömlő 1500–2000 fős kistelepülések Heves megye déli részén. A két, roma szegregátumot is tartalmazó település közel öt éve része a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkózó települések programjának. Mindkét helyen működik Jelenlét Pont – Átányban a Református Szeretetszolgálat, Kömlőn a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának szerepvállalásával. Az ország legszegényebb települései közé tartoznak; magas a közfoglalkoztatottak aránya, jelentős a munkanélküliség.

Ilyen környezetben látja el Átányon a háziorvosi feladatokat Szabó János, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének oktatója, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozatának elnöke.

„Harminchárom éve dolgozom háziorvosként Hevesen, itt pedig tizenhat éve helyettesítek. Elég gyakori ez a felállás a régióban, mert sok a tartósan betöltetlen praxis.” Átányban született, így a szakmai mellett erős érzelmi kötődése is van a településhez.

A helyzet a szomszédos Kömlőn is hasonló. Ott Bessenyei Ákos háziorvos van szolgálatban.

„Nagy terhet vesz le a vállunkról az újfajta működés, és úgy látjuk, többen is járnak október óta orvoshoz, és jobban kihasználják a lehetőségeket” – mondta el Antal Bea, aki 2015 óta dolgozik Átányban körzeti ápolóként.

Kohut T. Yoram egészségügyi szociális munkásként dolgozik 2024 októbere óta a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett átányi és kömlői praxisban. „...régóta foglalkoztatnak az egészségügyi és szociális határterületek problémái, hiszen ezek szorosan összekapcsolódnak és egymás okozói lesznek. Itt sok ilyen probléma van.” Eredeti végzettségét tekintve szociális munkás. Elvégezte az erre épülő egészségügyi szociális munkás mesterképzést, és most a legszegényebbeknek nyújt pszichoszociális tanácsadást, betegségoktatást, egészségfejlesztést vagy éppen gyógyszeroktatást.

„Egy fiatal fiút cukorbetegséggel diagnosztizál a doktor úr. A vizit végén elmondja, keressen meg engem, hogy megbeszélhessük, mivel jár ez számára, mire kell figyelnie. A fiú nagyon megijed. Elmagyarázom neki részletesen, mivel jár a betegsége, mit ehet; miért fontos, hogy betartsa, amit mondok. Nem olyan könnyű ezt feldolgozni, ennek az érzelmi részében is segítek neki. Ott vagyok, amikor összeomlik, és segítek neki újra összerakni az életét. Beszélek a családjával is, mert fontos, hogy ők is megértsék a betegségét, és támogassák őt ezen a nehéz úton.”

Segített gyászfeldolgozásban is, amikor egy idősebb asszony szédülés panaszával kereste fel a háziorvosi rendelést. Miután a különböző vizsgálatok nem segítettek a panasz okának felderítésében, Szabó doktor más megközelítést javasolt: beszélgetést. Kohut T. Yoram házhoz ment, és beszélgetni kezdett az asszonnyal, melynek során szép lassan kiderült: elakadt gyászfolyamat állhat a szédülés hátterében. Az asszony elhunyt édesanyjának halálát segítő beszélgetéseken keresztül, együtt dolgozták fel. Ma már nincsenek szédüléses panaszai, biztonsággal tud járni, és nagyon hálás ezért. „Ez a holisztikus ellátás lényege: nem magában a betegséget nézzük, leválasztva az emberről, hanem az illető személy életkörülményeit, mentális állapotát, lelkiállapotát és családi hátterét is.”

Székely Katalin kiterjesztett hatáskörű ápoló az átányi és kömlői háziorvosi praxisban. Az ő feladata önálló prevenciós rendelések tartása és a krónikusbeteg-gondozás. Magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, mozgásszervi betegségek – leggyakrabban ezekkel a problémákkal keresik fel a páciensek, akiket a háziorvos irányít hozzá.

„A munkám szépsége és egyben nehézsége, hogy minden eset nagyon egyedi, nem tankönyvszerű. Nálam van idő arra, hogy a betegek megértsék, miért szükséges az adott kezelés, és hogyan tudnak tenni ők maguk a gyógyulásuk érdekében.”

Kohut T. Yorammal napi váltásban vannak jelen a két településen. A betegeket gyakran otthon vagy a gondozóházban keresik fel, hiszen sokan idősek és mozgásképtelenek. Kulturális, szociális és intellektuális tényezők is nehezítik a kezeléseket.

Kiterjesztett hatáskörű ápolókat 2017 óta képzenek itthon; nyugaton ez már több évtizede bevett gyakorlat. A szakmai kompetenciáik nálunk még nincsenek tisztázva, de „igény lenne rájuk, ugyanis Magyarországon közel ezer betöltetlen háziorvosi praxis van. Ezeken a helyeken egy ilyen szakember be tudna segíteni, természetesen orvosi háttérrel és szupervízióval, ami lehet akár telemedicinális jellegű is” – fejti ki Székely Katalin.

Ő készíti elő a betegeket a mobil kardiológiai szakrendelésre is. A havonta, illetve kéthetente érkező busz teljes körű kardiológiai ellátást, ultrahangos vizsgálatot biztosít, fedélzetén a szakorvossal és minden szükséges felszereléssel. A helyieknek nem szükséges az akár több hónapos várakozást követően Hevesre vagy Egerbe utazniuk. Elég, ha egy előre egyeztetett időpontban megjelennek az egészségház mellett a mobil szakrendelésen.

Az átányi és kömlői praxis mindent tud, amit az átlagos hazai háziorvosi alapellátás – ám a modell, ahogyan működik, egyedülálló. Továbbra is az orvos áll a középpontban, nála összpontosul minden információ, övé a felelősség. Ám az ellátásban nagyon fontos szerepet játszik a felsőfokú végzettségű ápoló és egészségügyi szociális munkás is.

„Korábban a nővérrel ketten csak akut, krónikus betegségek ellátására volt lehetőség, szisztematikus munkára (...) nem. A beteget jellemzően csak akkor láttuk, amikor sztrókja lett. Ez a helyzet változott meg most azzal, hogy van idő utánkövetésre. Ha kell, házhoz tudunk menni, elbeszélgetni, a megelőzéssel foglalkozni. Ez itt, ahol az emberek iskolai végzettsége, egészségértése alacsony, elengedhetetlen ahhoz, hogy jó ellátást tudjunk biztosítani” – mondja Szabó János.

„Itt sincs több szakorvos, mint másutt, de a betegút szervezése más. Ezért fontos és jó ez a modell, mert bemutatja: strukturálisan kellene változtatni, ha országszerte javítani szeretnénk az egészségügyi ellátás színvonalán. Ha rendszerszintre tudjuk emelni ezt a működésmódot, az egész országban megjelenhet ez a típusú ellátás.” Szabó János szerint a modellt tovább lehetne bővíteni. Kulcsfontosságú, hogy helyben hosszabb távon működjön a modell, mert a lakosság egészségének javulása öt-tíz éves időtávon mérhető. „Az elmúlt tíz évben már három hasonló praxisközösségi projekt is futott a térségben, melyekben alkalmaztak dietetikust, gyógytornászt és egészségpszichológust is. Ezek svájci, európai uniós, illetve állami finanszírozással működtek, de nem elég hosszú ideig ahhoz, hogy jól követhető legyen az eredményük.”

„A legfontosabb az empátia. A hozzánk kerülő betegek túlnyomórészt roma származásúak, az ő működésük a többségi társadalom szemében sajátosnak tűnhet. Fontos, hogy nem kell feltétlen egyetérteni velük, de meg kell érteni őket. Mi nem bírók vagy rendőrök vagyunk, hanem professzionális segítők – hangsúlyozza Kohut T. Yoram. – A fenti szemlélet alkalmazása kihívást jelent és komoly szakmai odafigyelést igényel a hétköznapok során.”

Ürmös Dániel és Kovács Bence teljes riportja ITT olvasható.

Fotó: Kovács Bence/Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír