Egyedülálló szülőknek tart AVE-kurzust az Emmánuel Közösség Pannonhalmán

„Ne félj, mert én veled vagyok!” – az Úr Izajás próféta által mondott szava (43,5) mindazokat vigasztalja, akiket nyomaszt a magány, akik szenvednek attól, hogy a házasságuk zátonyra futott. 

A szerelmesek Szent Bálint napjára, a házaspárok a házasság hetére készülnek, a családpasztorációs csoportok pedig év eleje óta szervezik az ehhez kapcsolódó eseményeket. A Pannonhalmi Területi Apátság családpasztorációs munkatársai azonban nem feledkeztek meg azokról sem, akiknek nincs – már nincs – kivel közösen tervezniük. Meghirdették az egyedülálló szülők számára Pannonhalmán azt a három hétvégéből álló, talpra állító, gyógyító lelkigyakorlatot, melyet az Emmánuel Közösség AVE-szolgálatának tagjai tartanak majd számukra. A szomszédos győri, veszprémi és szombathelyi egyházmegyékből is várják az érintetteket, ha marad szabad hely, távolabbról is jöhetnek résztvevők.

Lehet, hogy ugyanezek az édesanyák és édesapák néhány éve még házastársukkal együtt örömmel vettek részt az egyházak, keresztény közösségek és civil szervezetek összefogásával meghirdetett előadásokon, játékos kapcsolatmélyítő programokon, sőt talán szervezői, „arcai” is voltak a rendezvényeknek – most azonban minden, amit eddig építettek, romokban hever. Micsoda fájdalom!

Akik már részt vettek az AVE-hétvégesorozaton, azok megtapasztalhatták, hogy az Úr valóban velük van, társuk lett a szenvedésben, a fájdalmukat hordozta. Akik Jézus közelében vannak, azok gyógyulnak, erőre kapnak, megnyílnak előttük a reményteljes jövő távlatai. A három hétvége során a résztvevők visszanyerik önértékelésüket, önbizalmukat; megerősödnek szülői hivatásukban; elindulnak vagy tovább haladnak a megbocsátás útján.

Azok, akik önmagukért már nem biztos, hogy képesek lennének három tavaszi hétvégén is elutazni – ezúttal Pannonhalmára, – a gyerekeikért mégis mozgósítják maradék erejüket. Mert tudják, hogy nekik (akár kicsik, akár kamaszok, akár már fiatal felnőttek) mindennél inkább arra van szükségük, hogy újból derűs, kiegyensúlyozott szülőt lássanak maguk mellett.

Karácsony után a Szent Család vasárnapján a mise végén az áldásért a sok szép család közé vajon odaálltak-e a csonka családok, melyekből az egyik szülő oly fájdalmasan hiányzik? Vagy tartva az ítélkező pillantásoktól, küszködve a megbélyegzettség érzésével, bánkódva a megélt kudarc miatt inkább gyorsan, szemlesütve hazaindultak?

Most pedig közeledik a házasság hete. Ünneprontás volna pont ebben az időszakban azokra irányítani a figyelmet, akik nem tudták megvalósítani azt, amire annak idején az oltár előtt igent mondtak? Vagy ez éppen arra indíthatja a házaspárokat, hogy komolyan vegyék az intő szót: aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék? (Vö. 1Kor 10,12)

A másik oldalról: a válás sebeit hordozók számára a házasság hete csak olyan időszak lehet, amikor újból és újból szembesülnek a veszteségükkel; fájó szívvel nézik a boldognak tűnő párokat; igyekeznek együtt örülni a szerelmesekkel, közben nyelik a könnyeiket?

Az Emmánuel Közösség már huszonöt éve tart hazánkban különféle programokat elváltaknak, egyedülálló szülőknek, akik a talpra állásuk után, néhány esztendő távlatából már őszintén együtt tudnak örülni a teljes családokkal. Sőt, azt is meg tudják fogalmazni, milyen nagy szükségük van arra, hogy a gyerekeik látókörében legyenek elkötelezett párkapcsolatok, a házasságukért tenni akaró férfiak és nők, az állandó megújulásban mintaadó párok, akik reményt tudnak nyújtani számukra, hogy a szüleik szomorú példája ellenére igenis létezik sírig tartó hűség és meghitt szeretetben leélt élet.

Az AVE-kurzus – három összefüggő, egymásra épülő hétvége édesapáknak és édesanyáknak, akik valamilyen okból egyedül vannak, és még nem dolgozták föl a veszteség fájdalmát. Tehát olyan elvált, külön élő vagy házasságot sosem kötött szülőket várunk, akik még küszködnek a helyzetükkel, még friss az egyedül maradásuk sebe. (5-6 évnél ne legyen régebbi történés, hogy a kapcsolatuk, amiből gyermek született, hajótörést szenvedett.)

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír