Egyházmegyei búcsút tartanak Debrecenben

Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök kiemelte: az egyházak a hajdú-bihari megyeszékhelyen is a közjó, a közösség fejlődése érdekében dolgoznak együtt.

A templombúcsú sajátos helyet foglal el a katolikus ünnepek között – mondta a püspök, hangsúlyozva a búcsú lelki tartalmát, amely megfogalmazása szerint a kegyelemről, a kiengesztelődés, a megbékélés élményéről és a közösség egybetartozásáról szól.

Ezen túlmenően a búcsú szakrális ünnep, amely jelen esetben a debreceni katolikus újjászületés 300. évfordulójához és a Szent Anna-templom védőszentjének ünnepéhez kapcsolódik – közölte Bosák Nándor.

A püspök végezetül a búcsú „profán” jelentésére utalva az ahhoz kapcsolódó népszokásokat, vidám ünnepeket, vásárokat említette, amelyeknek ezúttal vasárnap a Nagyerdő ad majd otthont.

Papp László polgármester felidézte: 1715-ben iktatták törvénybe Debrecen szabad királyi városi rangját, és ekkor térhettek vissza a katolikusok a városba.

A város sokat profitált abból, hogy megnyitotta kapuit a katolikusok előtt, és ma „a hitéleti nyitottság és az egyházak közötti együttműködés Debrecent az ország spirituális központjává emelte” – mondta Papp László.

Bódor Edit, a programokat szervező Főnix Kft. ügyvezetője elmondta: a nagyerdei Békás-tó környékén színes kulturális programokkal várják a Szent Anna-búcsú résztvevőit, este pedig a nagyerdei szabadtéri színpadon a Legyetek jók, ha tudtok! című zenés darabot láthatja a közönség a budaörsi Latinovits Színház előadásában.

A búcsú keretében a debreceni Szent Anna-székesegyház bejáratánál felavatják Csáky Imre egykori nagyváradi bíboros egész alakos szobrát, E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását.

Bosák Nándor elmondta, hogy Csáky Imre felsőházi képviselőként 1715-ben elérte: Debrecen szabad királyi városi jogait csak azzal a feltétellel erősítse meg az Országgyűlés, hogy a kálvinistává lett város a katolikusokkal szembeni diszkriminációját 168 év után megszünteti.

Addig ugyanis a katolikusok egy éjszakát sem tölthettek Debrecenben, holott a reformáció előtt több templom és szerzetesrend működött a városban – jegyezte meg a püspök, felidézve, hogy Csáky Imre 1715-ben plébániát alapított Debrecenben, és visszatelepítette a városba a piaristákat és a ferences rendet is.

A mai Szent Anna-székesegyházat a saját vagyonából építtette fel Csáky Imre bíboros, akinek kriptája a templomban ma is látogatható.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Dehir.hu

Magyar Kurír