Vaskút első, vályogból épített temploma 1765-ben készült el. Ezt a templomot 1877-ben lebontották. A Bács-Kiskun megyei település ezt követően épült Szentháromság-templomát 1880-ban Latinovits Gábor kanonok, korábbi vaskúti plébános áldotta meg.
A reneszánsz stílusú, 49 méter hosszú, 18 méter széles, 11 méter belmagasságú, 30 méter magas toronnyal rendelkező templom freskói Lohr Károly, a festett üvegablakok Walter Gedeon munkái. A négy oltár közül a főoltár két szoborral Hensch Ignác budapesti szobrász műve. A két mellékoltárt Jakobey Károly a megfeszített Krisztust, illetve a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt a Lourdes-i Szűz Mária tiszteletére állították 1918-ban.
Az augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén bemutatott szentmisén számos település hívei, a régióban élő német, osztrák és svájci állampolgárok is részt vettek.
A szentmise szónoka, Szauter Róbert prédikációjában Mária tiszta, önzetlen szeretetéről és hitéről beszélt, mely példaképül szolgál.
Zenei szolgálattal közreműködött Kosóczki Tamás orgonaművész; Huzsvay György és Vörös Csaba vezetésével a vaskúti Kraul Antal fúvószenekar, valamint Knipf János vezetésével a Vaskúti Németek Kulturális Egyesület dalköre.
A szertartás végén Schindler Mátyás plébános felhívta a hívek figyelmét
a magyar, német, bunyevác, szlovák katolikusok és szerb ortodoxok vodicai búcsújára, melynek időpontjaként idén – a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt – augusztus 21–22-ét jelölte ki Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.
A szentmise után a helyi német kisebbségi önkormányzat agapén látta vendégül a híveket.
Szöveg és fotó: Gaugesz József
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria