Egyháztörténet és közösségformálás – Győrben és Pannonhalmán rendezték a Fraknói Nyári Akadémiát

Akárcsak az utóbbi években, az ország számos egyeteméről – sőt még Cambridge-ből is – érkeztek tanulmányaikat folytató hallgatók, fiatal kutatók és az ifjúságot tanító professzorok. A Fraknói Akadémia megvalósította elsődleges célját: összefogta az egyháztörténettel foglalkozó fiatalságot, bevonta őket a tudományos diskurzusba és feltárta előttük a kutatás perspektíváit.

Az első nap a Brenner János Hittudományi Főiskolán hangzottak el előadások a Győri Egyházmegye 15–18. századi történetéből. Az egybegyűlteket Veres András megyéspüspök nevében Lukácsi Zoltán oldalkanonok köszöntötte, majd az alapító kurátorok, Tusor Péter és Gárdonyi Máté atya megnyitója következett. Ennek során a közönség megismerhette a Fraknói Kutatócsoport legfrissebb kiadványait: Fedeles Tamásnak a késő középkori római klerikusszentelésekről, Antonín Kalousnak Angelo Pecchinoli 1488–1490-es pápai legációjáról írt kötetét és a korábbi Fraknói Nyári Akadémia előadásait tartalmazó fasciculusokat, köteteket.

Az első szekció a késő-középkori győri vonatkozásokat ismertette. Szovák Kornél a Vatikáni Apostoli Levéltárban található, az egyházmegyéhez kapcsolódó kérvényekről beszélt, amelyek az egyházi személyek, intézmények és a vallási élet megismerésének nélkülözhetetlen forrásai. Az 1455–1471 közötti időszakot vizsgálta alaposabban. A következő előadó, Fedeles Tamás az Apostoli Kamara és a középkori győri püspökség kapcsolatrendszeréről beszélt, három fő pont – 1. a gazdasági vonatkozások, 2. az ad limina látogatások, 3. a kúriai szentelések – köré építve mondandóját. Előadásából kiderült például, hogy többen is meglevő javadalom nélkül, hamis titulusra szenteltették fel magukat. A szekciót Nemes Gábor, a kutatócsoport tudományos munkatársa előadása zárta, amely a győri székeskáptalan 1495 és 1528 között vezetett számadáskönyvének értékéről és hányattatásairól szólt. A jelenlévők megtudhatták, hogy a 18. századtól kezdve ki, mikor, milyen formában foglalkozott vele, és hogy miért nem került sor máig a kiadására.

A gazdag programból csupán szemezgetni lehet, teljesebb ismertetés a Fraknói Kutatócsoport honlapján található. A péntek délutáni második szekció egyik érdekes előadása Oláh Róberté volt, aki a Győri Egyházmegye Apostoli Szentszéknél történő érdekérvényesítésének egy izgalmas fejezetét mutatta be: Zichy Ferenc győri püspök római ágenseiről beszélt. E szerepkört az általa vizsgált időszakban a Polloni család három tagja töltötte be egymás után. Az ágensi levelek témái voltak például: konklávéval kapcsolatos belső információk, nagypolitikát érintő megállapítások és az éppen aktuális intézendők az Örök Városban. A harmadik szekció egy projektismertetővel egybekötött könyvbemutatóval indult, melynek során Kádár Zsófia és Fazekas István ismertették a csapatuk által végzett hatalmas kollekció eredményét: a pozsonyi, nagyszombati és győri jezsuita gimnáziumok diákságának anyakönyvi névtárát. Kádár Zsófia a több tízezer adat rögzítésének módját, az információk típusát, a főbb megállapításokat (életkori, nemzetiségi, társadalmi megoszlás stb.) vette számba.

Ezt követően mester és tanítvány ültek le beszélgetni: Szovák Kornél – akit a gyémántmisés Csóka Gáspár atya egykor görögre és latinra oktatott – kérdezte volt tanárát az életútjáról. A gazdag programot az első nap az egyházmegye-történetírásról kerekasztal beszélgetés zárta, Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára; Gárdonyi Máté, Gőzsy Zoltán és Rétfalvi Balázs részvételével. A résztvevők saját kutatásaik, tapasztalataik alapján fogalmazták meg, hogy mit jelent számukra az egyházmegye-történetírás, ennek milyen alapvető összetevői vannak, és hol tart a témában az egyháztörténeti kutatás. A tárgyban a résztvevők közül sokan elmélyültek, így a közönség soraiból többen is hozzászóltak és bekapcsolódtak a diskurzusba.

Augusztus 7-én délelőtt a hittudományi főiskolán folytatódott további két szekcióval a program, amelynek a súlypontja átkerült a 17–20. századra. Dénesi Tamás például a bencés rend tulajdonában álló ún. Apátúrház történetét, funkciójának változásait, gazdasági szerepét tárta fel. A számos érdekesség között megemlítette, hogy az előző nap említett Gyümölcsoltó Boldogasszony Társulat tagjai névadójuk ünnepén szerenádot adtak a főapát háza előtt, melyért adományt kaptak. Lukácsi Zoltán Negyedes Pál, 18. századi győri pap személyét és didaktikus prédikációit mutatta be. E prédikációk a korszellemre reflektáltak, gyakorlatilag már híján vannak minden pátosznak és retorikának, kizárólag tanítani kívántak. Petes Róbert győri egyháztörténész jól átgondolt, megindító előadásában az 1957-es országos letartóztatási hullámban érintett négy győri fiatal pap (Horváth Lajos, Bóna László, Buzás József és Zsebedics Pál) letartóztatását, kihallgatása részleteit, a beszervezésükre irányuló kísérleteket, és további életútjukat mutatta be. A hallgatóságban az a benyomás támadt, hogy Petes módszeressége és habitusa végre megmutatja, hogyan is kell(ene) kutatni a közelmúlt egyháztörténetét, hasznosítani és értelmezni a vonatkozó állambiztonsági dokumentumokat. A szekciót Tóth Krisztina, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa és titkára előadása zárta, amely témája révén egyben átvezetett a pannonhalmi helyszínre. Szent II. János Pál pápa 1996-os magyarországi látogatását ismerhette meg belőle a hallgatóság, a Szentatya a pannonhalmi monostor millenniumi ünnepsége, valamint a honfoglalás millecentenáriuma alkalmából érkezett kétnapos látogatásra hazánkba; Pannonhalma és Győr látta őt vendégül.

A Fraknói Akadémia programja délután a pannonhalmi főapátságban folytatódott. Itt Dénesi Tamás levéltár-igazgató mutatta be a pannonhalmi levéltár számos értékes oklevelét és pecsétjét. A konferenciaprogramot Várszegi Asztrik püspök, emeritus főapát kora esti előadása zárta. A zsúfolásig megtelt pannonhalmi teremben megelevenedett az a történelem, amelyet részben az előadó maga is átélt, illetve rendtársak elbeszéléséből, mondhatni első kézből ismerhetett meg. A török időktől indulva a rendszerváltásig beszélt – 20. századi súlyponttal – a pannonhalmi bencés közösség megpróbáltatásairól, újjászületéseiről. Az előadás érdekfeszítő beszélgetéssé alakult át. Ennek során a hallgatóság több érdekes és tanulságos rendtörténeti epizóddal szembesülhetett. Felidéződött a jezsuitákkal, ciszterciekkel, premontreiekkel és más férfi szerzetesrendek tagjaival zsúfolt papi otthon korabeli miliője is.

Augusztus 8-án, vasárnap délelőtt Veres András megyéspüspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja celebrált szentmisét a győri székesegyházban, melyet követően személyesen köszöntötte a székvárosában megrendezett VII. Fraknói Nyári Akadémia résztvevőit. A záróprogram a Szent László-látogatóközpont és az egyházmegyei levéltár felkeresése volt.

A VII. Fraknói Nyári Akadémia a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is méltó és eredményes alkalma volt a professzionális tudományos kutatás és az egyetemi oktatás közötti kapcsolat elmélyítésének, egyben pedig a teológiai és a bölcsészeti hátterű egyháztörténet művelésének.

A tudomány sokoldalú művelése mellett egyháztörténeti vetélkedővel tarkított szabadidős programokkal, közös étkezésekkel igyekezett a rendezvény a Pázmány mellett Pécsről, Debrecenből, az ELTE-ről és az NKE-ről érkezett egyetemi ifjúságot közönségből közösséggé formálni. Miként megnyitójában az alapító kurátor, Tusor Péter kifejtette, az akadémia modellszinten szándékozott bemutatni és megvalósítani a (legrégibb) magyar katolikus egyetem lehetőségeit és feladatait.

A Fraknói Akadémia szervezője a Fraknói Kutatócsoport és a Moravcsik Gyula Intézet (ELKH), valamint a Vajk Ádám által vezetett Győri Egyházmegyei Levéltár volt, mely egyben a házigazda is volt. A rendezvényen részt vett a pázmányos Vestigia Kutatócsoport és a szintén pázmányos hallgatói Kubinyi András Történész Műhely. A tudományos alkalom megrendezését az NKA, a Bedy Vince Alapítvány, valamint az előadótermet is biztosító Brenner János Hittudományi Főiskola támogatása tette lehetővé. Az akadémia igazgatói tisztét Kanász Viktor és Nemes Gábor töltötte be, aligazgatóként Oláh Róbert koordinálta a teendőket.

Forrás: Tóth Krisztina/Fraknói Kutatócsoport

Fotó: Kanász Viktor, Oláh Róbert, Sági György

Magyar Kurír