Egyháztörténeti konferenciát szerveztek Nagyváradon

A csütörtök este tartott nyitóünnepségen Nagy Mihály Zoltán főszervező, történész-főlevéltáros köszöntötte a megjelenteket. Felidézte, hogy tizenkét évvel ezelőtt rendezték meg először az összejövetelt, de a covidjárvány egy időre megszakította a sort, azért volt ez most csak a nyolcadik alkalom. Úgy vélte: bár konferenciának indult, inkább szakmai műhellyé alakult az idők folyamán, melyhez mindig csatlakoznak új arcok is. Bánkuti Gábor történész, a Pécsi Tudományegyetem docense az otthonosság érzését emelte ki, melyhez a Posticum nyújt infrastrukturális keretet. Megjegyezte: eleinte csak az Egyház és az állam viszonyáról vitáztak, aztán bővült a kör, interdiszciplinárissá váltak a megközelítések azáltal, hogy csatlakoztak szociológusok, művészettörténészek, teológusok, néprajzkutatók, román történészek is, miközben interakciók, új kapcsolatok szövődtek. Az idén arra fókuszáltak, mi az oka annak, hogy különböző perspektívák, más-más álláspontok fogalmazódtak meg az évszázadok során az Egyházzal kapcsolatban, és azon belül. Kérdés, ki miért látja úgy a dolgokat, ahogy. Nem a kronológia szerint vizsgálják a nézőpontokat, hanem inkább „a léptékek játékát” érvényesítik, függetlenül attól, hogy a mohácsi csatáról vagy a II. Vatikáni Zsinatról van-e szó.

Bogdán Szabolcs János református püspök hangsúlyozta: az egyházi élet kulcsszava a jó közösség, ezért is szeret emberek közt lenni. Arra hívta fel a figyelmet: az emberiség történelme tulajdonképpen Isten története, aki a legnagyobb rendezője a történteknek, melyeknek központi eseménye a megváltás. Minden ember fontos láncszem ebben, ezért mindenkinek megvan a maga felelőssége, döntéshozó szerepe.

A Böcskei László római katolikus püspök üdvözletét és áldását közvetítő Vakon Zsolt püspöki titkár, irodaigazgató Györgypál Albert vértanú pap „alakját hozta magával”, annak fontosságát hangsúlyozva, miért kell jellé válnunk a világban.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a múltat ismerve a történészek jobban átlátják, hogy egy adott folyamat a jelenben milyen irányba tart, illetve napjainkban is Janus-arcú a román állam viszonyulása a történelmi magyar egyházak problémáihoz.

A beszédek után Balogh Margit, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgató-helyettese két kiadványt mutatott be. Először a Tabajdi Gábor, Szuly Rita, Erdős Kristóf és Wirthné Diera Bernadett által szerkesztett Küzdelem a lelkekért. Pártállam és egyházak a hosszú hatvanas években című tanulmánykötetet, majd Németh László Imre Magyar egyházi hírek 1975–1984. Ahogy Mester István látta Rómából című könyvét.

A második napon szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás, melyen olyan témákat vitattak meg, mint például van-e a mohácsi csatának egyháztörténete; a romániai görögkatolikus egyház helyzetét és stratégiáit meghatározó tényezők a 20. század első felében Hajdúdorog példája alapján; reformátusok az embermentő hálózatokban 1944-ben; egyházbomlasztás a veszprémi egyházmegyében a 60-as évek elején.

Szombaton Szilágy megyei Árpád-kori és középkori templomoknak a meglátogatása szerepelt a programban, Szilágynagyfaluban, Szilágysomlyón és Somlyóújlakon, illetve borkóstoló egy kémeri pincészetben.

A szervezők a Nagyváradi Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet (PETI), a pécsi Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia Egyesület (META), a budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL-OL) és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (HUN-REN BTK), valamint a Collegium Varadinum, Szacsvay Akadémia és az RMDSZ Bihar megyei szervezete voltak.

Forrás és fotó: Ciucur-Losonczi Antonius/Erdon.ro

Magyar Kurír