Egymás pásztoraivá kell válnunk – Búcsút ünnepeltek a gyulafehérvári teológiai líceumban

A szertartás főcelebránsa Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, az ünnepi szónok pedig Szilvágyi Zsolt, a temesvári egyházmegye püspöki helynöke, temesvár-józsefvárosi plébános volt. A szentmisén jelen voltak a papnevelő intézet tanárai, Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek, és mindazok, akiket valamilyen szálak fűznek az iskolához.

A szentmisén szolgálatot teljesítettek az iskola diákjai, az asszisztenciában és az éneklésben, a szkólában vállalva aktív szerepet.

Az ünnepi szentbeszédben, mely átimádkozott elmélkedésből született, gyakorlatias és mély lelki tanácsokat adott hallgatóinak Szilvágyi Zsolt. Az evangéliumban szereplő jó pásztor példáján keresztül szemléltette Borromeo Szent Károly püspök életét, aki egyházmegyéjének jó pásztoraként viselte gondját a rábízottaknak.

A szónok arra buzdította az ünenplőket, hogy életállapotuknak megfelelően legyenek ők is pásztorok. „De ahhoz, hogy jó pásztorok tudjunk lenni, először mi magunknak is bárányokká kell válnunk, olyanokká, akik bátran merik magukat Jézus, a jó pásztor karjaiba helyezni” – figyelmeztetett a püspöki helynök. Majd személyes diákévei példáján keresztül mutatta be a diákok számára a Jézusra való teljes ráhagyatkozás szépségét.

A Jó Pásztorról szóló evangéliumi szakaszon keresztül azt is hangsúlyozta, hogy milyen jó dolog a nyájhoz, egy jó közösséghez tartozni.

Nem mindegy, hogy milyen közösséghez tartozunk – mutatott rá –, mert ez meghatároz egy életre. Sokféle közösség van. Annak érdekében, hogy eldönthessük, melyik a jó, meg kell néznünk a tevékenységét. Bármit szeretnél dönteni, vagy bármit teszel, tedd mellé Jézus nevét! S ha a kettő között harmónia van, azt tedd meg! De ha a kettő nem talál, azt ne válaszd, mert megsebez, és lehet, hogy tönkreteszi az életedet.

Szentbeszéde végén Szilvágyi Zsolt ezt a kérdést fogalmazta meg: Miért fontos pásztornak lenni?, és a választ is megadta: Mert egyedül csak az képes betölteni igazán az életünket, ha másokért élünk. Ez az út Jézus nyomdokán lépésről lépésre történik, és életreszóló feladat.

Szöveg: Kovács József spirituális

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír