Egymásba írt szívek Óbudaváron – A Magyar Schönstatt Család hármas ünnepe

A családok hétköznapi megszentelődését szolgáló közösség otthoni háziszentély felállítására ösztönzi a házaspárokat. A háziszentélyek „főoltára” ez a kápolna, mely a közösséghez tartozó családok adományaiból épült fel az akkori veszprémi érsek, Márfi Gyula engedélyével.

Az elmúlt húsz év alatt a közösség növekedésével a kápolna mellé képzőház épült  előadóteremmel, ebédlővel és szállásépületek az itt lelkigyakorlatozó családok számára.

Az ünnepi alkalom, melyen közel háromszázan vettek részt, a most elkészült Mária-kertben kezdődött. Gertrud-Mária Erhard nővér, a magyar közösség egyik vezetője mondott köszöntőt, majd Arkadius Sosna lengyel származású schönstatti atya, az általános nemzetközi vezetőség tagja megáldotta a kertet.

A Mária-kert sokrétű jelentést hordoz a közösség számára. Elsősorban a saját életük Mária-kertté alakítása a cél, hogy Mária nyomdokán és nevelése alatt átadják életüket a Mennyei Atyának a tisztaság, a hűség, a szeretet virágait teremve. Ez a kert nem csupán virágok gyűjteménye, hanem a közösség számára a sorsközösség és a Krisztushoz vezető út szimbóluma. A kert közepén található missziós kereszt a küldetésükre és a kereszthez való kapcsolódásra hívja fel a figyelmet. 

A megemlékezés Ozsvári Csaba 15 évvel ezelőtt bekövetkezett halálának helyszínén, a kápolna mellett folytatódott. A nemzetközi hírű ötvösművész, aki a közösség tagja volt, 2009. július 9-én, 46 évesen itt hunyt el váratlanul, amikor feleségével és gyermekeivel nyári családnapokon vett részt. Élete és halálának különleges körülményei arra indította a schönstatti családokat, hogy kezdeményezzék boldoggá avatását. A kezdeményezéshez csatlakozott a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend is, amelynek Ozsvári Csaba szintén tagja volt.

Ozsvári Csaba emlékhelyénél Thorday Attila, a boldoggáavatási folyamatot előkészítő bizottság tagja mondott beszédet. „»Ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom.« Csaba a zengő ércet olyan nagy szeretettel töltötte meg, hogy Isten láthatatlan jelenlétét is láthatóvá tette általa.”

Thorday Attila kölcsönkérte Ozsvári Csaba özvegyétől azokat a könyveket, amelyeket férje gyakran forgatott, hiszen tudta, hogy kedvenc olvasmányai Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa írásai voltak. Beszédében Pál, a népek apostola és a Beszélgetés a hitről című írásokból a művész által aláhúzott mondatokat olvasta fel, és fejtette ki az üzenetét a hallgatóság számára. Így megidéződött Ozsvári Csaba alakja, látásmódja, szívügye, és az Egyház megújulásának mély teológiai tartalma, mibenléte is.

Az ünnep szentmisével folytatódott, amelynek főcelebránsa Udvardy György érsek volt, aki a kápolna küldetéséről és a közösség által megtalált nevéről beszélt: „Egymásba írt szívek szentélye”. A schönstatti lelkiség a szövetségen alapul: szövetség Istennel, szövetség egymással a házasságban és szövetségünk a közösségben, az Egyházban. Ez a kápolna helyszíne volt eddig is és ezután is e szövetségi kapcsolatok megújulásának, frissülésének és virágzásának.

Beszéde végén az érsek arra bátorította a közösség tagjait, hogy legyenek bátrak a szövetség megújításában és az „Egymásba írt szívek szentélye” üzenetének megélésében, ami erőt, bátorítást és védelmet nyújt a világnak. Háláját fejezte ki a közösség minden tagjának elkötelezettségéért és prófétai tettéért.

A szentmisében öt házaspár kötött szeretetszövetséget, azaz otthonába meghívta Máriát, hogy nevelje és alakítsa a családot krisztusivá.

Délután négy helyszínt járhattak be a résztvevők. Idegenvezetés zajlott a Mária-kertben, ahol mélyebb, részletesebb betekintést kaphattak a résztvevők a kert spirituális jelentésébe.

Volt lehetőség az emlékhelynél Ozsvári Csaba hitvalló életét jobban megismerni, valamint az Ozsvári-teremben a Hűség és alázat című, Ozsvári Csabához kötődő kilenced alapján készült kiállítást megtekinteni.

A kápolnában a megépülése lelki folyamatát és a berendezési tárgyak üzeneteit lehetett megismerni. A most készülő új szállásépület mellett a schönstatti lelkiség küldetéséről, a magyar közösség múltjáról és jövőbeli víziójáról lehetett beszélgetni. A délutáni programok alatt a gyerekek szervezett foglalkozásokon vehettek részt.

Az új szállásépület a Veszprémi Főegyházmegye és a magyar kormány támogatásával, valamint adományokból épül.

Az eseményről a Veszprémi Főegyházmegye beszámolója ITT olvasható. 

Forrás: Magyar Schönstatti Családmozgalom/Török Orsolya

Fotó: Papp Ármin; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír