Egymillió embert várnak Leó pápa franciaországi látogatására

Nem akarja magának tulajdonítani az érdemeket, és folyamatosan csapatmunkáról beszél Jean-Marc Aveline bíboros, a Francia Püspöki Konferencia elnöke, ám XIV. Leó pápa szeptember 25. és 28. közötti franciaországi látogatása minden bizonnyal az ő kitartásának és annak a képességének is köszönhető, hogy megragadta az alkalmas pillanatot. „Nagyon korán javasoltam a Szentatyának a franciaországi látogatást” – mesélte. Azt mondták neki, hogy 2026 túl korai, és a naptár már tele van. „2027-ről, sőt akár 2028 elejéről is szó volt. De 2027 más nehézségeket is felvetett, többek között a francia politikai helyzet miatt. Ezért ragaszkodtam a 2026-os lehetőséghez”. „Elmentem beszélgetni azzal a személlyel, aki a pápa naptárát kezeli, és egy adott ponton felszabadult egy hét, mert egy Peruba tervezett utat le kellett mondani. Azt mondtam: akkor Peru helyett legyen Franciaország. A többit majd én elrendezem.” (Leó pápa idén november 11. és 17. között Limába, Chiclayóba, Cuscóba és Pucallpába látogat – a szerk.)

Feszített tempóban zajlik a szervezés

Így született meg Robert Francis Prevost pontifikátusának ötödik apostoli útja, amely a harmadik lesz egy európai országban. Négy hónap állt rendelkezésre mindenre, Párizs kulcsfontosságú helyszíneinek biztosítására, a Saint-Denis-i virrasztás megszervezésére, a lourdes-i nyilvános és zárt terek, valamint Metz kisebb tereinek és templomainak berendezésére.

A mottó: üzenet az életért

A sajtótájékoztatón a bíboros a pápalátogatás mottójának – „Hogy a világnak élete legyen” – születésének történetét is elmagyarázta. A János evangéliuma ihlette kifejezésben nem egy megfigyelő vélt felfedezni utalást a francia parlament által júliusban elfogadott, asszisztált öngyilkosságról szóló törvényjavaslatra vonatkozó vitára. Aveline minden politikai értelmezést elhárít, ugyanakkor nem tagadja, hogy a mottó üzenetet hordoz „az emberi élet méltóságának védelméről”. A Magnifica Humanitas enciklikát olvasva, hangsúlyozta a bíboros, „látható, hogy

az emberi élet méltóságának védelméről szól minden olyan helyzetben, ahol ez a méltóság veszélybe kerülhet. Ma pedig sok ilyen helyzet van. Az emberi élet méltóságának védelme XIV. Leó pápa üzenetének központi eleme”.

Egymillió embert várnak a foglalások és a regisztráció alapján

A költségvetésben alacsonyabb összegből indultak ki, de „talán túlléptük azt, amit kezdetben elképzeltünk”, részben a hívők várható száma miatt is. A foglalások és regisztrációk alapján ugyanis már egymillió emberről van szó. Nemcsak Franciaországból érkeznek, hanem a szomszédos európai országokból is (különösen Metzben), különböző életkorúak, származásúak, és néhány esetben más vallásúak is. „Óriási a lelkesedés, de óriási a szervezési és logisztikai kihívás is minden hívőt és minden olyan embert, aki látni vagy találkozni szeretne a pápával, a lehető legjobb módon fogadni” – tette hozzá Aveline bíboros.

A szekuláris állam elve

„Őrületesen nagy kihívásról” beszélt Párizs érseke, Laurent Ulrich érsek is, aki nyugodt a munkálatok állását illetően, köszönhetően az önkéntesek és munkatársak csapatának, valamint a kifejezetten erre a célra megbízott ügynökség támogatásának. Párizs esetében, mondta az érsek, „a leginkább jelképes helyszíneket” választották, köztük két olyan szimbólumot, mint a Place de la Concorde és a Champs-Élysées. Ez tiltakozást váltott ki az állam világi jellegének legszigorúbb híveiből (politikusokból és másokból is).

„Fontos emlékeztetni arra, hogy világi (szekuláris) köztársaságban élünk. Az állam nem ismer el hivatalosan egyetlen vallást sem, de garantálja, hogy a különböző felekezetek nyilvánosan kifejezhessék hitüket – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Aveline bíboros. – Amikor vallási megnyilvánulást szerveznek köztéren, engedélyt kell kérni az illetékes hatóságoktól. Mi követtük az előírt eljárást, és nem lépjük túl a megengedett kereteket.”

Találkozás a szexuális visszaélések áldozataival

Mindenekelőtt azt szeretnék a püspökök hangsúlyozni, hogy a pápai utat a találkozás jellemzi majd. Nyilvános és magánjellegű találkozók, a Notre-Dame előtti téren összegyűlt tömegek, a Stade de France-ban, a Concorde-on tartott szentmisék, vagy meghittebb formában kisebb csoportokkal való találkozások – mint például a lourdes-i találkozó a betegekkel és a szexuális visszaélések áldozatainak egy csoportjával. Ez utóbbi eseményről Pierre Antoine Bozo püspök, a püspökök szóvivője és La Rochelle segédpüspöke mondott részleteket: „Kezdettől fogva úgy tűnt, hogy a pápa találkozni akar a szexuális bántalmazások áldozataival... Gondoskodni kell ezekről az áldozatokról, ugyanakkor rendkívül éberen kell figyelni a megelőzés kérdésére is, hogy az Egyház olyan biztonságos otthon legyen, amilyennek szeretnénk.”

A Szentatya azt szerette volna, hogy a találkozás valóban személyes legyen, ezért egy hétfős csoportot választottak. „Az embereket – hangsúlyozta Bozo – különösen kiegyensúlyozott módon választották ki, hiszen vannak köztük férfiak és nők, akik kiskorúként és felnőttként is áldozatai voltak bántalmazásnak, akár szerzetesi, akár egyházmegyei, akár iskolai vagy plébániai közegben.”

Zarándokként Lourdes-ban

Bár a püspökök vágya az, hogy mind a négy nap alatt mindenkinek lehetősége legyen kapcsolatba kerülni a pápával, vannak „korlátok”. Ez Lourdes esetében is így van, amint azt Jean Marc Micas püspök hangsúlyozta, aki – megismételve, milyen nagy a „nagy lelkesedés”; utalva II. János Pál (1983 és 2004) és XVI. Benedek (2008) útjaira – emlékeztetett arra, hogy „Lourdes hegyvidéki kisváros szűkös terekkel, a barlang lábánál folyó határolja; mindezek a befogadóképesség, az engedélyezés miatt korlátokat szabnak. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy azok, akik szeretnének eljönni, a lehető legjobb körülmények között tehessék ezt meg”.

Csak a hétvégén ötvenezer ember érkezik majd Lourdes-ba; a pápa érkezésekor pedig ennél is jóval több zarándokot várnak. Leó pápa maga is zarándokként érkezik a híres Mária-kegyhelyre, és amint leszáll a repülőgépről, a Massabielle-i barlanghoz megy: „Megérinti a sziklát, iszik a vízből, gyertyát gyújt, letérdel, és csendben imádkozik, ahogyan a zarándokok teszik Lourdes-ban”; majd „pásztorként” vezeti a fáklyás Mária-körmenetet, és szentmisét mutat be.

Vallásközi dimenzió

Etienne Guillet, Saint-Denis püspöke – annak az egyházmegyének, amely Párizs északi peremén fekszik, és ahol a Stade de France található, amely a fiatalok virrasztásának ad majd otthont – arról számolt be, hogy csaknem 80 ezer fiatal iratkozott fel az ország egész területéről, hogy részt vegyen az estén. Ezek a fiatalok pedig zsidó, muszlim, szikh, buddhista és hindu barátaikat is meghívták. „Egész évben együtt élnek, és úgy érezték, meg akarják osztani ezt a nagy pillanatot.”

„Nagyon figyelünk arra, hogy egyetlen fiatal se maradjon ki ebből az összejövetelből” – mondta Guillet. A lelátókon betegek, hátrányos társadalmi helyzetben élő fiatalok is lesznek, akik katolikus iskolákból, de kevésbé vallásos közegekből is érkeznek. Jelen lesz mintegy harminc, a Vándorcirkusz nevű társulathoz tartozó – „keresztény és nem keresztény” – művész is, akik szeretnék üdvözölni a pápát.

Metzből üzenet küldenek Európának

Vallásközi vonalon fontos a metzi találkozó is a különböző hitvallások képviselőivel. „A párbeszédet folytató vallások hozzájárulhatnak a béke építéséhez” – hangsúlyozta Philippe Ballot püspök. „Ezért érezzük úgy, hogy a metzi nap, bár helyi és nemzeti dimenzióból indul ki, európai és nemzetközi dimenziót ölt.”

Metz valóban Európa „szíve”, mind földrajzi elhelyezkedése, mind pedig története miatt, amely összefonódik az Európai Unió egyik alapító atyjának, Robert Schumannak a történetével, akit Ferenc pápa tiszteletre méltóvá nyilvánított, és aki átélte „a több nemzethez tartozás összetettségét, valamint azt a drámát, hogy látta ezeket a nemzeteket egymás ellen harcolni”. „Ezért az élete középpontjában mindig a megbékélés állt” – mondta a püspök.

Leó pápa tiszteleg majd Schuman emléke előtt, és üzenetet küld egész Európának. „Amikor egy pápa meglátogat egy országot, a látogatása nem csupán arról az országról szól, hanem az egyetemes Egyháznak is felajánlhat valamit – jelentette ki Aveline. – Ezért figyelmesen kell hallgatnunk, mit fog nekünk mondani a pápa, és meg kell értenünk, mi a hivatásunk, mi az, amit meg kell változtatnunk. Szavaiból egyfajta iránymutatást kaphatunk.” Ez érvényes Franciaországra, Európára és az egész világra.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége 

Magyar Kurír