Egyre többen választják a Gál Ferenc Egyetemet

A delmagyar.hu Dux László rektorral, Kovács József dékánnal és Tóth József kancellárral beszélgetett a GFE küldetéséről. Az alábbiakban részleteket közlünk a riportból.

A Gál Ferenc Egyetem központja és Teológiai Kara Szegeden működik, ahol a papnövendékek mellett hittanárokat és egyházközségi szakembereket képeznek. Gyulán az Egészség- és Szociális Tudományi Kar ápolókat, szociális munkásokat és családsegítőket képez; a Szarvason működő Pedagógiai Kar a jövő tanítóit, óvodapedagógusait és kisgyermeknevelőit. Békéscsabán a Gazdaságtudományi Kar gazdálkodási és menedzsment képzései érhetők el.

Dux László rektor elmondta: mielőtt a 2010-es évek végére egységes intézménnyé állt volna össze a négy képzési terület, a karok különböző egyetemek kihelyezett képzőhelyeiként, alacsony hallgatói létszámmal működtek. A Szeged-Csanádi Egyházmegye új koncepciója nemcsak megmentette az intézményeket, hanem sajátos küldetést is adott a Gál Ferenc Egyetemnek: megtartó erőként, egyben kitörési lehetőségként szolgálni az alföldi régióban.

A rektor úgy fogalmazott: a Gál Ferenc Egyetem „házhoz viszi a felsőoktatást”. Ez a legfőbb erőssége, egyben küldetése is. Békés vármegye az elnéptelenedés tekintetében hazánk leginkább érintett régiója. A GFE helyben kínál diplomaszerzési lehetőséget. „Azzal, hogy közelebb visszük a felsőoktatást, olyan fiatalokat is megszólítunk, akik anyagi, családi vagy munkahelyi okokból talán nem is gondoltak volna a továbbtanulásra.”

A felsőoktatási képzések mellett az egyetem a középfokú szakképzésben is egyre szélesebb kínálattal van jelen: Szegeden a KÉSZ Csoport együttműködésével építészeti és műszaki képzéseket kínálnak; a SZEFO Zrt. partnerségével divatszabó, textilipari és könnyűipari technikus szakok indulnak a GFE Technikum és Szakképző Iskolában; Békésen mezőgazdasági, Gyulán pedig turisztikai és vendéglátó szakképzések.

Kovács József dékán, általános püspöki helynök emlékeztetett: a Csanádi Egyházmegye szétszakítása után a Szentszék Szegedet jelölte ki központnak. Az önálló szegedi teológiai fakultás a Dóm tér átadásával együtt nyitotta meg kapuit a kispapok előtt, Glattfelder Gyula megyéspüspök erőfeszítéseinek és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásának köszönhetően. Az egyházmegyeközi Nagyszemináriumban eleinte jezsuita szerzetesek tanították az első évfolyam 33 papnövendékét, akik a csanádi, a nagyváradi és a szatmári római-katolikus egyházmegyéből származtak. 

A kommunizmus idején, amikor a legtöbb szemináriumot bezárták, Szegeden folytatódott a papnevelés, más egyházmegyék növendékeit is befogadták.

A rendszerváltás új korszakot hozott. A főiskola megnyílt a világi hallgatók előtt is. A hittanár–nevelőtanár szak ma már a kar egyik legfőbb pillére – mondta a dékán. – A kispapok teológiai és a világi hallgatók hittanár–nevelőtanár képzésének elméleti tananyaga csupán öt százalékban tér el. A papnövendékek képzése egyszerre tudományos és gyakorlatias: bibliai nyelvek, filozófia, egyháztörténet, teológiai elmélyülés mellett retorika, homiletika (az igehirdetés tudománya), valamint a szociális tapasztalatszerzés – az idősek otthonában, fogyatékossággal élők közösségében és a börtönpasztoráció során megélt tapasztalatok – is formálják őket. A környező országokból, sőt néhány éve már Nigériából érkező növendékek is Szegeden készülnek magyar nyelven magyar szolgálatra.

„Paphiány azóta van, amióta elindult a kereszténység. Már Jézus mondta, hogy »kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásba, mert az aratnivaló sok, a munkás kevés«. És az Úr azóta is küld annyit munkást, amennyire éppen szükség van. Ebben bízunk. Egyébként nem csak paphiány van, legalább annyi hívő is hiányzik, aki a keresztségben, majd a bérmálásban vállalt feladata szerint élné az életét” – szögezte le a dékán.

Az elmúlt években több új képzés is indult: így a családsegítő mentor, az egyházi muzeológus és művészettörténész szakok. Jelenleg zajlik a gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberek képzésének kidolgozása, Békés vármegyében pedig hamarosan kihelyezett jogászképzés indulhat a Szegedi Tudományegyetem és a GFE együttműködésével.

Az aktuális felsőoktatási felvételi eljárás újdonsága a szeptemberben induló Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanszék, a Teológiai Kar részeként, Kothencz János vezetésével. Szakirányú továbbképzéseket indítanak gyermekvédelmi szakellátás és gyermekvédelmi alapellátás specialista területen; mindez kiegészül egy szociálpedagógus mesterképzéssel is. A cél, hogy naprakész jogi, szakmamódszertani és gyakorlati tudást nyújtsanak a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozó vagy oda készülő szakemberek számára. A program erősen gyakorlatorientált: nagy hangsúlyt fektet a gyermekek mentális és pszichés támogatására és az adatkezelésre.

A képzések nyitottak minden humán területen végzett diplomás számára.

A gazdasági és képzési piac átalakulása a felsőoktatást is új kihívások elé állítja – mondta Tóth József kancellár. – A GFE ma már aktív alakítója a regionális folyamatoknak. A felsőoktatás nem létezhet vákuumban, szoros szimbiózisban kell élnie a gazdasági szereplőkkel – hangsúlyozta a kancellár. – Egy egyetemnek úgy kell működnie, mint egy jól szervezett, értékalapú intézménynek, ahol a hatékonyság nem profitorientáltságot jelent, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legközvetlenebbül az oktatás minőségébe és a hallgatói szolgáltatásokba forgatják vissza.

A GFE a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Békéscsabai Röplabda Sportegyesülettel, tervben van a sportmenedzser szak elindítása a helyi tagintézményben. Szarvason a nemzetiségi pedagógusképzés felé nyitottak: roma, német, szlovák és román nyelvű pedagógusokat is képeznek. Gyulán az üldözött keresztények számára indítanak majd angol nyelvű egészségügyi-szociális képzést. Szegeden a Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskolával együttműködve kántorképzés indítását tervezik.

A riportot teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás: delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Gémes Sándor

Magyar Kurír