Egyszemélyes kereszténység nincs – A dóm felszentelésének évfordulóját ünnepelték Szegeden

Hazai – 2023. október 28., szombat | 20:00

A szegedi Dómot 1930. október 24-én szentelték fel. Építését a nagy árvíz után, 1980-ban határozták el a városatyák, akik fogadalmuknak tettek eleget az újabb árvizektől való megmenekülés reményében. Az évfordulóra a Belvárosi Plébánia közössége október 24-én ünnepi szentmisében emlékezett, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye kanonoki testületének tagjai celebráltak.

A szentmise elején Kondé Lajos plébános Isten oltalmát és szeretetét kérte az egyházmegyére. A szónok Kovács József általános püspöki helynök volt, aki  szentbeszédében felidézte: a Fogadalmi templom fölszentelésének szertartása korántsem úgy zajlott, ahogyan az napjainkban szokás. Nem a hívek jelenlétében történt ugyanis, hanem zárt kapuk mögött.

„Már hét óra előtt a hívők nagy csoportja gyűlt össze a templom lezárt kapui előtt, ahol tábori oltár állott és az oltáron Szent Gellért püspök ereklyéje. Hét óra előtt néhány perccel érkezett meg a templom elé a miseruhás papság, majd megérkezett Glattfelder Gyula megyéspüspök is a Szegeden időző egyházi főméltóságok kíséretében. A püspök a papság kíséretében háromszor kerülte körbe a templomot, közben megszentelte a lépcsőket, a falakat, a kapukat. A papság a püspök élén bevonult és pásztorbotjával a római és a görög ábécé kezdőbetűit rajzolta a padlóra hintett homokba, jeléül annak, hogy a templom minden nyelvű és nemzetiségű hivő befogadására készült”– tudósított a Délmagyarország a nagy eseményről 1930. október 25-i lapszámában.

Ezután megszentelték a falon lévő tizenkét keresztet, és zsoltáréneklések után megkezdődött az oltárok felszentelése a megyéspüspökök által. Majd megnyitották a templomot a világi hívők számára is, a hatalmas hajó percek alatt zsúfolásig megtelt. A szentmisén Glattfelder Gyula mondta a szentbeszédet, amelynek kezdetén megköszönte, hogy a város beteljesítette a vész napjaiban tett fogadalmát.

„Ez a templom a szent egyetértés hajléka, ahol nem hallatszik a lelkeket megosztó gyűlölet szava, ahol nem lehet senki oly nagy, hogy ide belépve ne eszmélne rá Isten előtt való kicsinységére, de nem lehet senki sem oly kicsiny, hogy itt lélekben meg ne nőjjön és ne érezze az Isten közelségét. Itt kiegyenlítődnek az egymás közti ellentétek, melyeket az élet vert a lelkek közé” – olvasható a 93 esztendővel ezelőtti tudósításban. A püspök beszéde után Somogyi Szilveszter polgármester járult az oltár elé, térdre borult és „elfogódott hangon mondott imát”.

Kovács József atya prédikációjában úgy fogalmazott, hogy át vannak imádkozva az ősök által a dóm falai: a hívek 1930 óta folyamatosan megszentelik az épületet jelenlétükkel, imádságukkal. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ahogyan a templom folyamatos restaurálásra, megújulásra szorul, úgy mi magunk is.

„Elsősorban belülről kell építkeznünk nap mint nap megújulva, megbánva bűneinket, Isten irgalmas szeretetét kérve. Ugyanakkor egyszemélyes kereszténység nincs, ezért jövünk össze időről időre, hogy együtt vándoroljunk a közös cél, a szerető Isten felé, aki meghívott bennünket” – hangsúlyozta a püspöki helynök szentbeszédében.

Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Török János/Délmagyar.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria