Együtt ünnepelt a Szalézi Családdal az apostoli nuncius Kazincbarcikán

A szentmise elején Andrásfalvy János SDB tartományfőnök köszöntötte a Szalézi Család minden tagját, szerzeteseket, papokat, munkatársakat, animátorokat, a Bosco Szent Jánost tisztelő barátokat; szeretettel üdvözölte az apostoli nunciust, az önkormányzati képviselőket és a Parlamentből érkezett vendégeket.

„Bosco Szent János égi születésnapját minden évben világszerte, így hazánkban is megünnepli a szalézi rend férfi és női ága – mondta a tartományfőnök. – Külön öröm, hogy idén ezt Kazincbarcikán, rendünk fontos zászlóshajójának területén tesszük.”

Don Bosco jóságos testvéri, majd atyai szívet alakított ki a Segítő Szűz Mária segítségével, amelyet szelídség, erő és tettrekészség hatott át. Ezt a szívet ránk hagyományozta, mely Jézus Lelkéből kapja erőforrásait, hogy

ezt az új szívet-lelket kínáljuk fel ma is azoknak, akik úgy érzik, hogy elhagyatottak, szomorúak

– utalt Andrásfalvy János a szalézi rend idei strennájára, éves üzenetére.

Az „Egy álom, mely álmodni késztet” mottó arra emlékeztet bennünket, hogy Don Bosco mellett a legvadabb lélek is meg tud szelídülni, és hogy életünkben mindig van helye a mosolynak, az álmoknak – emelte ki a tartományfőnök.

Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa az ünnepi szentmise homíliájában felidézte Bosco Szent János, az ifjúság atyja életútját és pedagógiáját, amely a szereteten és a jelenléten alapszik.

Don Bosco egész életét a legnyomorúságosabb sorsú fiataloknak szentelte, megmutatva a világnak, hogy minden élet értékes, és minden fiatalban van valami, ami őt szerethetővé teszi – emlékeztetett a nuncius, hozzátéve, hogy a rendalapító mindig segített megismerni a hátrányos helyzetű gyermekeknek Isten szeretetét.

„Veletek együtt imádkozom azokért a fiatalokért, akiknek nincsen senkijük, aki gondoskodna róluk, vagy nincsen otthonuk, az utcán dolgoznak, vagy azokért, akik elveszettnek, nem szeretettnek érzik magukat” – fogalmazott Michael W. Banach érsek.

Majd Don Bosco gyermekkori álmáról beszélt, amelynek idén ünnepeljük 200. évfordulóját. Don Bosco egy mezőn sok fiatalt látott, akik verekedtek és káromkodtak; közéjük szaladt, és ütlegeléssel akarta őket szétválasztani, de álmában megjelent előtte Jézus és a Szűzanya, akik szelídségre és jóságra intették, és arra buzdították, hogy majd így nyerheti meg a fiatalok szívét. Bosco Szent János ezután nagy becsben tartotta ezeket a szavakat a szegény és elhagyatott gyermekekért végzett papi szolgálatában; és mindig hangsúlyozta annak fontosságát, hogy örömtelinek, barátságosnak, kedvesnek és türelmesnek kell lenni a fiatalokkal.

Boldog Sándor István, a szent életű magyar szalézi testvér is valóra váltotta Don Bosco álmát és vágyát, hogy utcagyerekeket neveljen, hogy ők is szentek legyenek. Példát mutatott a szorgalomra, az emberi közelségre, egyszerű gesztusokat téve az ifjúsági misszió mindennapjaiban a kommunista érában – emlékeztetett Michael W. Banach érsek.

Lehet, hogy nekünk manapság nincsenek prófétai álmaink, ám Isten mégis szól hozzánk, és szentségre hív a nagy és a kis dolgokban – hangsúlyozta az apostoli nuncius. – „Mik a ti álmaitok? Békés és nyugodt családi életre vágytok, megnyugvásra a nyüzsgő mindennapokban? Mindennap tegyetek egy kis lépést, mint Bosco Szent János, hogy valóra váltsátok álmaitokat.

Lássátok meg napról napra, mi történik, ha megosztjátok az álmaitokat Istennel, és engeditek, hogy Isten megossza veletek az ő álmait!

Ferenc pápa is azt akarja, hogy álmodjunk. Néhány, fiatalnak írt levelében a Szentatya is azt fogalmazza meg, milyen fontos, hogy nagy álmaik legyenek, mert Istennek is vannak. És hogy fontos, hogy olyan felnőttekkel találkozzanak, akik nem oltják ki az álmaikat, hanem segítenek értelmezni és valóra váltani őket.

Mindig hasonlítsátok össze az álmaitokat Isten álmaival”

– buzdította a fiatalokat Michael W. Banach érsek.

Majd felidézte, hogy 2023. április végén a budapesti Kossuth Lajos téren elmondott homíliájában Ferenc pápa is megosztotta egy álmát a Magyar Katolikus Egyházról, hogy Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk.

„Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni. Önzésünk zárt kapuit azok előtt, akik mellett nap mint nap elmegyünk. Individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány, a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit – fejtette ki az apostoli nuncius. – A zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények. Végül pedig egyházi közösségeink zárt kapuit, bezárkózva magunk közé, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik nincsenek rendben; bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak.

Nyissuk ki a kapukat! Próbáljunk mi is szavakkal, gesztusokkal, hétköznapi tettekkel olyanok lenni, mint Jézus. Nyitott kapuk, olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, olyan kapuk, amelyeken mindenki beléphet, és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét.

Nyissátok meg szíveteket Jézusnak a tabernákulumban. Tudassátok vele, mi bánt benneteket, osszátok meg vele álmaitokat. És aztán csendben hallgassátok meg, hogy elmondja, mennyire szeret titeket. Menjetek el gyónni!

Ne féljetek, mondjátok el Istennek, hogy bánjátok bűneiteket.

Tapasztaljátok meg irántatok tanúsított kedvességét, gyengédségét és irgalmát. Legyetek olyanok, mint Don Bosco. Ne emeljétek harcra a kezeteket, ne engedjétek, hogy a mások iránti gyűlölet szavai hagyják el szátokat. Mutassátok meg az embereknek, még ellenségeiteknek is, hogy szeretitek őket, hogy Isten szereti őket. Engedjétek, hogy Bosco Szent János emlékeztessen benneteket, és biztosítson Isten jósága, szelídsége és szeretete felől” – buzdított szentbeszédében az apostoli nuncius.

*

A szentmise után adták át a tartományi díjakat.

A Szalézi Ifjúsági Mozgalom Savio Szent Domonkos-kitüntetését olyan fiatal kaphatja meg, aki tevékenységében, elhivatottságában, kitartásában, lelkiéletében és Don Bosco iránti szeretetében élő példát mutat társainak, és már legalább öt éve önkéntes alapon, aktívan segíti valamely Don Bosco Szaléziak, Don Bosco Nővérek vagy szalézi munkatársak által vezetett intézmény életét és programjait Magyarországon. Ezt az elismerést Czopf Klára óbudai animátor vehette át.

A Boldog Sándor István pedagógiai díjat Sólyomváriné Kovács Katalin tanárnő kapta. Az idei díjazott 2008 őszén új munkatársként érkezett a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium és Kollégium intézményébe, ahol azóta is nélkülözhetetlen tagja az oktatói-nevelői csapatnak mint fejlesztőpedagógus és osztályfőnök; hosszú évek óta munkaközösség-vezető is. Tagja a gyermek- és ifjúságvédelmi csoportnak, ahol fő feladatának tekinti a tanulók lemorzsolódásának megakadályozását. Érzékenyen reagál a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek problémáira, és minden tőle telhetőt megtesz helyzetük javítása érdekében. Követendő példát ad önzetlen emberségből, másokra figyelésből, gondoskodásból.

Don Bosco-díjban részesült Csercsics Péterné Judit, aki évtizedek óta aktívan bekapcsolódik a szaléziak munkájába. Folyamatosan segíti a fiatalokat, főként az ellátmány megszervezése, előkészítése terén. Szalézi közössége tagjaként szervezi a feladatok programjait, megtalálja a közös hangot a fiatalokkal és az idősebbekkel is; állandó jelenlétével erősíti a szalézi oratóriumi, őszi, téli és nyári táborok sikerességét. Határozottságával, szervezőkészségével gyorsan megoldja a problémákat. Támasza a rászoruló családoknak és betegeknek. Mint Don Bosco édesanyja, Margit mama, kiemelkedő példaértékű önkéntes munkáját mindig jó kedvvel, szeretettel és humorral végzi. Aktív és segítőkész tagja a Szalézi Idősek Klubja programjainak is. Munkavégzése során nagyfokú szakmaiság, precizitás, empátia jellemzi. 1996 óta segíti a szalézi munkát Szombathelyen. A 2001-ben alakult szombathelyi szalézi karitászcsoport alapító tagja. 2013-ban tett ígéretet szalézi munkatársként.

A díjátadó után a különböző szalézi intézmények és oratóriumok diákjainak ünnepi műsorát tekinthették meg a jelenlévők.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír