A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat azt követően kezdett foglalkozni az üggyel, miután sorra botrányos és kegyeletsértő események történtek az elnéptelenedett település temetőjében. A kegyeleti hely közigazgatásilag jelenleg Csíkszentmárton önkormányzatához tartozik.
A szervezet közösségi oldalán osztotta meg a hírt, miszerint jogerős döntés született abban az úzvölgyi perben, amelynek tárgyát a keresztek elbontása képezi. A táblabíróság döntésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így a törvénytelenül felállított és kegyeletsértő betonkereszteket el kell bontani. „A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot ebben a perben Kis Júlia ügyvéd képviselte, az ügy sikerre vitele az ő szakmai tudását, valamint szolgálatunk teljes csapatának kitartó munkáját dícséri” – fogalmaznak bejegyzésükben. Mivel a döntés jogerős, már nem lehet megfellebbezni, Dormánfalva önkormányzatát fel fogják szólítani, hogy bontsa le az 52 betonkeresztet és a nagy méretű ortodox keresztet.
A dormánfalvi önkormányzat román katonák sírhelyeit jelölte ki még 2019-ben az úzvölgyi magyar katonai temetőben, amely Csíkszentmárton tulajdonában és gondozásában áll, engedélyt ugyanakkor nem kértek a csíkszentmártoni önkormányzattól. A temetőt az 1916-os román betörés során elesett katonák, majd a románokat kiszorító osztrák–magyar hadsereg elesett katonáinak végső nyughelyeként hozták létre 1917-ben, a legtöbb eltemetett katona magyar nemzetiségű volt. Néhány román elesett katonát is eltemettek ott, azonban nem oda állítottak a dormánfalviak kőkeresztet, ahol honfitársaik nyugszanak. A pert Csíkszentmárton önkormányzata és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat indította, Hargita megye tanácsa egy évre rá csatlakozott. A teljes védelmet a MIJSZ látta el és finanszírozta a felperesnek.
Forrás: MIJSZ; MTI/Romkat.ro
Fotó: MIJSZ
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria