Elcsendesedésre hívott a hét templom zarándoklat a Pápai Magyar Intézet papjainak vezetésével

A liturgiát követően a zarándokok felkeresték az Örök Város további hat szent helyét: a Falakon kívüli Szent Pál-, a Szent Sebestyén-, a Lateráni Keresztelő Szent János-, a Jeruzsálemi Szent Kereszt, a Falakon kívüli Szent Lőrinc-, valamint a Santa Maria Maggiore-bazilikát.

Az egyes állomásokon Terdik Sebestyén, a római Szent István Ház igazgatója ismertette a templomok történetét és főbb látnivalóit.

A zarándoklaton a Pápai Magyar Intézetben élő lelkipásztorok Jézus „én vagyok…” mondásai nyomán összeállított elmélkedései segítették a lelki elmélyülést. Emellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt szentgyónásra és személyes lelkibeszélgetésekre is.

A zarándoklaton elhangzott elmélkedéseket virágvasárnaptól húsvétvasárnapig naponta közzéteszik a PMI honlapján.

*

A Pápai Magyar Intézet papjainak vezetésével tartott hét templom zarándoklathoz kapcsolódóan a római Szent István Ház március 20–22. között nagyböjti lelkinapokat szervezett. Az alábbiakban az egyik résztvevő, Laurenczy Edit személyes hangú beszámolóját olvashatják, amelyet szerkesztve közlünk.

Régi vágyam volt, hogy egyszer eljussak Rómába – ez éppen egy hónapja, februárban meg is valósult, férjem kíséretében. Akkor magunk jártuk be a várost, megnéztük a főbb nevezetességeket, ahogyan azt a legtöbb turista teszi. Mégis maradt bennem egyfajta hiányérzet.

Amikor megláttam a Szent István Ház oldalán a hét templom zarándoklat felhívását, nem hagyott nyugodni a gondolat: vissza kell mennem! Legkisebb gyermekem, Fülöp vállalkozott rá, hogy elkísérjen. (Számára ez volt az első római út.)

A program pénteken este kezdődött: együtt jártuk végig a keresztutat a Szent István Ház kertjében felállított állomások mentén. Másnap a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában szentmisével indítottuk a zarándoklatot, majd innen a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikához mentünk.

Ezt követően a Via Appia Anticán haladva felkerestük a Szent Sebestyén-bazilikát – majd kitérőt téve a Santa Maria in Palmis (Quo Vadis) templomhoz –, a lateráni bazilikát, a Jeruzsálemi Szent Kereszt, a Falakon kívüli Szent Lőrinc-, valamint a Santa Maria Maggiore-bazilikát.

A zarándoklatot Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora és Terdik Sebestyén, a Szent István Ház igazgatója vezette, aki útközben számos izgalmas történelmi érdekességgel gazdagított bennünket.

Minden egyes bazilikánál meghallgattuk a Pápai Magyar Intézet velünk zarándokló fiatal papjainak elmélkedéseit. A központi téma az volt: kinek jelenti ki magát Jézus? – például: „én vagyok az élet kenyere”, „én vagyok a jó pásztor”, „én vagyok a feltámadás és az élet”.

Ez az út sokkal többet adott, mint amire számítottam. Mély beszélgetésekbe bocsátkoztam számomra addig ismeretlen emberekkel; máskor imádságban haladtunk – hol csendben, hol hangosan. Mint minden zarándok, én is vittem magammal a saját „csomagomat”: kikért imádkozom, milyen terheket szeretnék letenni, miért szeretnék hálát adni.

Olyan részeit is megismerhettem Rómának, ahová magamtól talán sosem jutottam volna el – a valódi várost, nem csupán a turistáknak mutatott arcát.

A zarándoklat végére testben elfáradva, lélekben azonban teljesen feltöltődve érkeztem vissza a szállásra. Másnap reggel a Szent István Ház kápolnájában családias hangulatú szentmisével zártuk a programot.

Forrás: PMI; Szent István Ház

Fotó: PMI; Laurenczy Edit

Magyar Kurír