Elena Balatti nővér Dél-Szudánból: Meg kell állítani a bosszút, hogy elkerüljük a polgárháborút

„Ha Dél-Szudánba sok fegyver érkezik, akkor sajnos fennáll a veszélye, hogy ismét kitör egy nagyobb polgárháború” – mondta Elena Balatti komboniánus misszionárius nővér, aki Jubából telefonon adott interjút.

A konfliktus etnikai összetevője

„A fővárosban a helyzet nyugodt, de jelentős számú biztonsági erők vannak jelen” – meséli a misszionárius nővér, aki néhány nappal ezelőttig a karitász igazgatója volt Malakalban, Felső-Nílus állam fővárosában – ahol több százezer menekült él –, és jól ismeri az afrikai országot. A nővér három olyan területet nevezett meg, amelyet 2026 első hónapjaiban fegyveres összecsapások ráztak meg: Jonglei, Felső-Nílus és Unity állam.

„A 2013–2018-as polgárháborúban már megfigyelhető dinamikák ismétlődnek, mind a politikai, mind az etnikai oldalon” – magyarázta Elena Balatti. A konfliktus politikai szempontból egyszerűnek tűnhet: egyik oldalon a Salva Kiir Mayardit elnökhöz hű SSPDF (South Sudan People’s Defence Forces, Dél‑szudáni Népi Védelmi Erők) kormányerők, másik oldalon pedig az SPLM/A-IO (Sudan People’s Liberation Movement/Army-in-Opposition, Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom/Hadsereg – Ellenzék) ellenzéki fegyveres csoport Riek Machar vezetésével. Machar a 2018-as békeszerződés után első alelnök lett, 2025 márciusától viszont házi őrizetbe került és bíróság elé állították.

„Dél-Szudánban azonban a konfliktus összetett, mert nemcsak a politikai táborokról van szó, hanem etnikai szövetségek is szerepet játszanak – mondta a komboniánus nővér. – Az etnikai csoportok számtalan okból dönthetnek úgy, hogy az egyik vagy a másik frakciót támogatják: Felső-Nílus államban például „a földek feletti ellenőrzés” a meghatározó tényező”, így a konfliktusok abból fakadnak, hogy a törzsek nem értenek egyet abban, ki melyik területet lakja.

Az abiemnomi mészárlás

Unity államban az etnikai megosztottságok szintén összeadódnak és átfedik a politikai megosztottságokat. A március 1-jén Abiemnomban (közigazgatási terület) történt mészárlást, amelynek során legalább 139 civil vesztette életét, valószínűleg a Bul Nuer etnikai csoport fegyveresei követték el. A komboniánus misszionárius nővér szerint attól kell tartani, hogy most „a bosszú körforgása” indulhat el, mert ha egy törzset megtámadnak, „amikor lehetősége nyílik hagyományait, közösségét és kultúráját újraszervezni, bosszút keres”.

Abiemnom egyébként csak néhány kilométerre fekszik a szomszédos szudáni Dél-Kordofán határától, ahol háború dúl. A helyzet könnyen regionális eszkalációhoz vezethet, amelynek komoly humanitárius következményei lehetnek. A fegyveres összecsapások áldozatainak és menekültjeinek száma azt bizonyítja, hogy a 2018-as dél-szudáni békemegállapodás gyakorlatilag összeomlott: alig több mint két hét alatt – február végén és március elején – több mint 160 civilt öltek meg. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint ezek közül egyes esetek „háborús bűncselekménynek minősülhetnek”.

Evakuálás Akobóból és menekültek Etiópiában

Március 6-án a hadsereg evakuálási parancsot adott ki minden civil számára Akobo városában, Jonglei államban, az Etiópiával közös keleti határ közelében. Több ezren menekültek el a városból, ahol az ENSZ UNMISS (United Nations Mission in South Sudan) missziójának békefenntartó erői maradtak. Akobo sok lakosa a tergoli határátkelőhely közelében zsúfolódott össze, míg az ENSZ szerint 37 ezren már beléptek az etiópiai Gambella régióba, csatlakozva a januárban már odaérkezett mintegy 78 ezer menekülthöz. Így a dél-szudáni menekültek száma a térségben közel félmillióra emelkedett.

Dél-Szudán, amelynek helyzete már eleve ingatag, 2023 áprilisa óta több mint egymillió menekültet fogadott be Szudánból, ám jelenleg a saját lakossága is újra menekülésre kényszerülhet. Kiir és Machar, a 2018-as békemegállapodás aláírói – akiket 2019-ben együtt fogadott a Vatikánban Ferenc pápa –, mára éles ellentétben állnak egymással.

A választások illúziója

A 2026 végére tervezett választások – amelyek az elsők lennének a 2011 óta független „fiatal” afrikai országban – ismét csak illúziónak tűnnek. „Az egyik folyamat a választók nyilvántartásba vétele – magyarázta Elena Balatti nővér. – De már március van, és egyelőre még nem indult el semmilyen konkrét mechanizmus ennek a megvalósítására. Sokan azt mondják, hogy így nem lehet választásokat tartani, mert az ország különböző területein konfliktusok dúlnak, és sok faluból elmenekültek az emberek.”

A gazdasági válság Jubában is érezhető. „Az utóbbi időben az iráni háború miatt itt is hirtelen megemelkedtek az üzemanyagárak. Bár Dél-Szudán kőolajtermelő ország, nincs saját finomítója, ezért a finomított üzemanyagot importálja. Ez tovább rontotta a már amúgy is nagyon kritikus gazdasági helyzetet. Mindez a szegénység fokozódásához és a kisebb bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet.”

A misszionárius nővér egy nemrégiben megfogalmazott dél-szudáni püspöki felhíváshoz csatlakozva az interjú végén annak a reményének adott hangot, hogy véget ér az „erőszak körforgása”, mert „a bosszú nem igazság”, és nem segít a békés jövőt megteremteni.

Forrás: Vatican News

Fotó: Luis TATO/AFP

Magyar Kurír