Élénk tudományos-szakmai párbeszéd a Teremtésvédelmi Kutatóintézet első konferenciáján

A tanácskozást Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: a kutatóközpont célkitűzései a természet leigázásának kultúrájával szemben az ember és természet harmonikus együttélésének gondolatiságában helyezkednek el.

Bevezető előadásában Zlinszky János, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet vezetője felidézte a fenntartható fejlődés nemzetközi mérföldköveit, a Római Klub első jelentésének, majd az 1972-es stockholmi konferencia alapelveinek jelentőségét. Emlékeztetett, hogy ötven éve hívta fel VI. Pál pápa az emberiséget a természet iránti felelősségére, mely üzenetet a pápák azóta rendre megerősítettek. Zlinszky János rámutatott, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása is félidőben jár a 2030-ig tartó úton, és

mivel a természeti rendszerek stabilizálására még rendelkezésre álló ablak zárul, sürgető a minél gyorsabb cselekvés.

A kutatóintézet a keresztény társadalmi tanításból kiindulva, a teremtésvédelem megközelítése alapján vizsgálja a társadalom és a környezet helyzetét – mondta az intézet vezetője. – A teremtésvédelmi megközelítés alapja, hogy a természet integráns részének tekinti az embert, aki a rábízott természetet a jó gazda odafigyelésével, gondosságával és szeretetével műveli. Ezáltal lehetséges a stabilitás kialakítása, amelyhez rendszerszintű változásra van szükség. Ezzel összefüggésben Zlinszky János hangsúlyozta Magyarország külpolitikai felelősségét is. Mint elmondta, a kutatóintézet célja, hogy a fenntarthatóság tudományterületeinek eredményeit megismertesse a szélesebb közönséggel is, támogassa az idevonatkozó kutatásokat és a különböző tudományterületek találkozását.

A konferencia fókuszában a testi-lelki egészség és a környezet kapcsolata állt. A „planetáris egészség” volt az egyik kulcsfogalom. Ennek lényege, hogy egészséges bolygó nélkül nincs egészséges ember. Az előadók hangsúlyozták, hogy 

mára tudományos kutatások bizonyítják az emberek egészsége és az őket körülvevő környezet integritása, a biodiverzitás gazdagsága közötti közvetlen, szignifikáns összefüggést.

A rossz minőségű, sivár környezet közvetlenül is egészségkárosodást okoz, ami akár az életből elvesztett években is kifejezhető.

A kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik a terület alkotmányjogi szabályozása is. Ahogy azt Bándi Gyula, a jövő nemzedékek ombudsmanja is kifejtette, az egészséges környezethez való jog, bár a legfiatalabb alapjog, mégis az egyik legfontosabb, hiszen az élethez való jog szinonimájának is tekinthető, és a többi alapjog érvényesülésének előfeltétele.

A számos érdekes, sokszínű téma közül, amelyeket az előadók érintettek, kiemelendő a gyermekek oktatásának fontossága, hiszen a társadalom aktív részvétele és tartósan támogató hozzáállása nélkül nem valósulhat meg a szükséges életmódváltás folyamata.

A konferencia zárásaként valamennyi felkért hozzászóló részvételével rögzítették az együtt gondolkodás során megjelent válaszokat és a felmerült további kérdéseket, valamint összesítették a nap eredményeit. A konferencián elhangzottak összefoglalója hamarosan elérhető lesz az intézet honlapján.

Az április 28-i rendezvény munkáját a Teremtésvédelmi Kutatóintézet folytatja. További információ: tvki@ppke.hu.

Forrás: PPKE, Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont, Teremtésvédelmi Kutatóintézet

Fotó: Pexels.com

Magyar Kurír