Életének 98. évében elhunyt Simon M. Pongrácia mallersdorfi ferences nővér

Külhoni – 2019. március 1., péntek | 10:19

Február 27-én Székelyudvarhelyen hunyt el Simon Erzsébet M. Pongrácia, a Szent Családról Nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek Kongregációjának tagja.


Simon Erzsébet a Maros megyei Baczkamadarason született 1921. május 20-án nyolcgyermekes család második gyermekeként. Szülőfalujában református felekezeti iskola volt, Pongrácia nővér ott kezdte el tanulmányait, hittant tanulni viszont nem volt lehetősége. 1931-ben édesapja tragikus halála után a család széthullott. Egyéves öccse kivételével mindegyik gyermek egy-egy gazdagabb rokonhoz került. Ő egy háromgyerekes családban vigyázott a gyermekekre. Iskolai tanulmányai ekkor megszakadtak, még a harmadik osztályt sem tudta befejezni.

1934-től Marosvásárhelyen dolgozott háztartásban. Ott belekapcsolódott a Márta-körbe, amely heti összejöveteleit a Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek Kongregációjának iskolájában tartotta. 1935-ben volt elsőáldozó: aznap este hazafelé menet az a gondolata támadt, hogy belépne a zárdába. 1938-ban bérmálkozott, s bár már nagykorú volt, mégsem akarta édesanyját megbántani és engedélye nélkül zárdába menni. 1941-ben költözött be végül Kolozsváron a kolostorba. Itt folytatta elmaradt iskolai tanulmányait, és párhuzamosan kétéves betegápolási tanfolyamot végzett, közben dolgozott a klinikán.

1943. szeptember 8-án öltöztették be, a noviciátus első évének elteltével, 1944. szeptember 14-én a mallersdorfi anyaházba költöztek menekültként. Itt az épületbe behozott katonákat ápolta két olyan nővérrel együtt, akik előzőleg Kolozsváron dolgoztak. 1945 novemberében ment vissza Erdélybe, majd Nagyváradon maradt 1946-ig. Rövidesen Marosvásárhelyre helyezték, ott az egyetemi klinikán teljesített szolgálatot.

1947. június 29-én tette le első fogadalmát. 1949-ben a rendek feloszlatása után civilben tovább dolgozott az egészségügyben 1959-ig. 1992. november 11-én költözött Székelyudvarhelyre az újraindult közösségbe. 1993-ban, 72 évesen a gyulafehérvári érsekségre ment háztartásbeli munkát végezni. 84 évesen visszatért Székelyudvarhelyre, és amíg erejéből kitelt, miseruhákat, stólákat varrt, amelyeket a közösség plébániákra juttatott el.

2012 óta ágyban fekvő beteg volt, 2019. február 27-én délben visszaadta lelkét Teremtőjének. Március 1-jén helyezik örök nyugalomra a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban a lelke üdvéért bemutatott szentmise után.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria