Életüket adták a hitért – Erdélyi ferences vértanúkra emlékeztek Csíkcsomortánban

Lelkes hívek jelenlétében tartottak emlékező szentmisét Csíkcsomortán határában. Azon a megrázó történelmi helyszínen, ahol 1661-ben a betörő török-tatár hordák válogatott kegyetlenséggel gyilkolták meg Somlyai Miklós csíksomlyói ferences házfőnököt és szerzetestársait. A tragédia helyszínére, amelyet a népnyelv azóta is „paparatás fejeként” emleget, Csíkcsomortán, Csobotfalva, Csíksomlyó és Csíkszereda hívőközössége gyűlt össze közös imádságra és emlékezésre.

A szentmisét Albert István Leánder OFM, a csíksomlyói ferences kolostor házfőnöke mutatta be. A liturgiát számos ferences szerzetes és egyházmegyés pap koncelebrálásával tartották meg. Leánder testvér a szertartás kezdetén mély önvizsgálatra hívta a jelenlévőket. Párhuzamot vont a múlt és a jelen között: „Voltak ferences elődeink, akik az életüknél is többre értékelték a hitüket. Hajlandóak voltak életüket is feláldozni hitükért. Tegyük fel a kérdést: mi hajlandók lennénk feláldozni mindent a hitünkért?”

A szentmise szónoka Gegő István Julianus OFM csíksomlyói ferences pap volt. Prédikációjában a kánaáni asszony evangéliumi történetéből indult ki, rávilágítva a feltétlen bizalom lényegére. Julianus testvér kiemelte, hogy a hit nem a csodákhoz való jogokról szól, nem is a számonkérésről. A hit az Istennel való mély kapcsolatot jelenti. Amikor van egy betegség, vagy amikor egy kapcsolat megromlik, akkor is meglehet ez, ha így imádkozunk: „Uram, nem értem. De én akkor is a tied vagyok” – mutatott rá a szónok.

A ferences szerzetes emlékeztetett: az élet viharaiban és a megmagyarázhatatlan tragédiák közepette sem szabad elveszítenünk a reményt. „Lehet, hogy csak egy morzsát kapunk, de ha az Ő asztaláról étkezünk, akkor azzal jóllakunk. Lehet, nem értjük a történéseket, amelyek körülöttünk zajlanak. Lehet, nem értjük, Isten miért enged meg valamit” – tette hozzá. Ezzel utalt az 1661-es vértanúk áldozatára is. Ők az emberi ésszel felfoghatatlan szenvedések közepette is mindvégig hűek maradtak Istenhez.

A lélekemelő megemlékező szentmise is bizonyította, hogy a csíksomlyói ferences vértanúk öröksége és tisztelete a csíki székelyek körében mai napig élő, erőt adó valóság.

Forrás: Transylvanian Talk/Romkat

Szöveg: Virág Zsolt

Fotó: Xantus József

Magyar Kurír