A napi elmélkedések, beszélgetések vezérfonala volt, hogy a papság nemcsak rámutat Krisztusra, hanem szolgálatával meg is valósítja Jézus jelenvalóságát, irgalmasságát, tápláló szeretetét. Ez a szolgálat a papi hivatás mélysége és kulcsa.
A ferences szerzetes a papság lényegéről szólva a húsvéti misztériumra irányította a figyelmet. Ennek megfelelően a témák között szerepelt a lábmosás története, az Eucharisztia alapítása, a papság mint szentség szolgálata, a megváltás műve, a hit útja, amelyen János és Péter megérkezik a sírhoz. Szó volt a mennybemenetelről, az Isten országára való irányultságról, ami elsősorban az imádságban mutatkozik meg. Kiemelten esett szó a pünkösdről, a Lélek kiáradásáról, amiben fontos szerepe volt a Boldogságos Szűz Máriának, aki a megtestesülésben való részesedését az Egyház rendelkezésére bocsátotta. Ő mutatta meg számunkra a hívő lelkületet, hogy
pünkösd után azt a testet, akit befogadott és a világra szült, később az apostolok szolgálatán keresztül érjük el, kapjuk meg.
Így lett Mária a hit legfontosabb tanúja.
Peregrin atya arra kérte a jelenlevőket,
elevenítsék fel papi meghívásuk történetét a szentelésüktől napjainkig, és ennek az ívnek fényében értelmezzék jelenüket és jövőjüket.
A ferences szerzetes a záró szentmisén megemlékezett Szent Ferenc stigmatizálásáról, mely után Szent Ferenc már a testében valóságosan hordozta a szenvedő Krisztust. A papi hivatásnak is ez a lényege, hogy a szentségek kiszolgáltatásán túl a pap egész lényével, életével is hordozza Jézust a világban – hangsúlyozta Kálmán Péter Peregrin OFM.
A lelkigyakorlat témái és az azt követő megosztások megerősítették a jelen lévő atyákat, segítették őket, hogy hivatásuk gyökereit újra felfedezzék, megőrizve mély kapcsolatukat Jézussal.
Szöveg: Berta Kata
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Fotó: Horváth István, Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria