A csontdarabot a volt jezsuita, majd egyetemi templom Szent Sebestyén-kápolnája oltárán található ereklyetartóba helyezték el. A kápolnát az ünnepség során lengyel, magyar és litván zászló díszítette annak jeléül, hogy IV. Béla magyar király lánya, Szent Kinga Lengyelország és Litvánia egyik védőszentjének számít.
A Maciej Józefowicz atya, Alsó-Szilézia egyetlen magyar nemzetiségű lelkésze által bemutatott szentmise elején a templom plébánosa, Arkadiusz Krziżok kiemelte: Szent Kinga arra tanítja a lengyel és a magyar nemzetet, valamint az egész európai kontinenst, hogyan lehet „nehéz időkben, a történelem viszontagságai közepette békésen és bátran építeni a keresztény értékeken alapuló közjót”.
Lengyelországot és Magyarországot közös hagyomány, közös történelem, hasonló kultúra és szokások kötik össze – mutatott rá Krziżok, majd hozzátette: „Országaink közel fekszenek egymáshoz, de a történelem során soha nem vesztek össze.”
Radosław Kramerski ferences szerzetes a homíliában békességre és kiengesztelődésre szólított fel, utalva Szent Kinga szellemi örökségére. A szertartáson imádkoztak Szent Kinga közbenjárásáért az európai békéért, valamint a keresztény értékek védelméhez szükséges bátorságért.
A wrocławi templomnak ajándékozott ereklye a délkelet-lengyelországi Ószandecben (Stary Sącz) álló, Szent Kinga-zarándokhelyként ismert klarissza kolostorból származik, az ott őrzött relikviákról leválaszott csontdarabról van szó – közölte az MTI-vel Marek Natusiewicz, a varsói Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet Bizottságának tagja, az ereklye elhelyezésének kezdeményezője.
A relikviaátadás Józef Kupny wrocławi érsek jóváhagyásával történt. Az ünnepség társszervezője Szesztay Ádám wrocławi magyar konzul volt. A rendezvényen részt vettek a wrocławi Magyar–Lengyel Baráti Társaság képviselői is.
Árpád-házi Szent Kinga (1224–1292) IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermeke, testvére Szent Margit, nagynénje Magyarországi Szent Erzsébet volt. Tizenöt évesen férjhez adták V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek.
Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá Lengyelország újjáépítéséhez. Férje 1279-ben bekövetkezett halála után vagyonát szétosztotta a szegények között, és az ószandeci klarisszák kolostorába lépett. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Itt hunyt el. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, II. János Pál pápa 1999-ben Ószandecen szentté avatta.
Forrás: MTI
Fotó: Wikipédia (Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában)
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria