Elhunyt Frajka Félix OFM

„A Teremtő Istenbe vetett hittel és az örök élet reményével tudatjuk, hogy gimnáziumunk egykori tanára és rektora, P. Dr. Frajka Félix OFM 2023. 06. 24-én este 20 óra előtt pár perccel Esztergomban szép csendesen elhunyt” – tájékoztat a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium közösségi oldala.

Frajka Félix OFM 1930. március 9-én született. Egyszerű fogadalmat 1949. augusztus 27-én, örökfogadalmat 1952. december 24-én tett. 1953. augusztus 23-án szentelték pappá.

Temetéséről a későbbiekben intézkednek, amiről minden öregdiákot és mindenkit, aki szerette és tisztelte, értesíteni fognak.

Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, és az örök világosság fényeskedjék neki. Nyugodjék békében!

*

2018-ban a Magyar Kurír interjút készített Félix testvérrel, melyben életútjáról, hitvallásáról kérdeztük a ferences szerzetest, aki vasmiséje megünneplésére készült. Az interjúban így vallott életéről:

„– Majd elérkezett a rendszerváltozás…

– Akkoriban megkértek, hogy segítsek az orsolyitáknak visszaszerezni az iskolájukat. Hegedűs Kolos atya, az akkori tartományfőnök támogatását kértem ehhez. Megpróbáltuk, és sikerült: hála Istennek, visszakaptuk az iskolát, ha nem is könnyen. Az első évben három osztály indult. Kolos atya pedig megbízott azzal, hogy legyek az intézmény igazgatója. Az mondtam neki: ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Azt válaszolta: pedig igaz.

Így lettem igazgató a budapesti Szent Angéla Iskolában. Nyolc évfolyamos intézmény volt, négyszázötven tanulóval indultunk. Tanárokat könnyen találtunk, mert jó részük nálunk, ferenceseknél végzett. Beindítottuk a gimnáziumot is, így a nyolc évfolyamból tizenkettő lett. Új iskolaszabályzatot kellett írni: ez sem volt egyszerű, de sikerült, és a Szent Angéla a főváros egyik legjobb iskolája lett. Idővel elkészült a tornacsarnok is, ahol nemzetközi mérkőzéseket is lehet játszani, és arra is alkalmas, hogy akár egyszerre két osztálynak tartsanak testnevelésórát.

Egyszer azt találtam mondani, amit Bolyai János az édesapjának, amikor elküldette vele Gausshoz, a kor legnagyobb matematikusához a Bolyai-féle geometriáról szóló dolgozatát:

„A semmiből egy új világot teremtettem.” Bennem is ilyen érzések kavarogtak, amikor láttam, hogy egy romos épületből korszerű iskolát és tornatermet sikerült létrehozni.

A tíz éven át tartó igazgatói munkám mellett párhuzamosan templomigazgató is voltam a Rózsadombon, a Tövis utcában. Már korábban, még a szentendrei igazgatóhelyettesi időszakban vasárnapi kisegítő voltam itt, megszerettek a hívek. A főváros ékszerdobozává varázsoltam ezt az 1949-ben felszentelt templomot, és felépítettem mellé a rendházat is.

Az itt töltött idő alatt egyszer súlyosan megbetegedtem. Húsfaló baktérium támadta meg a szervezetemet, az orvosok azt mondták, csak tíz százalék az esélye annak, hogy meggyógyulok, de végül „kiragadott engem az Úr a halál torkából”.

Jelenleg a pasaréti ferences rendházban élek. Kálmán Peregrin plébános atya bevont a ferences szerzetesek boldoggáavatási ügyeihez kapcsolódó munkákba, hiszen Pelbárt atya és mások is a nevelőim, ismerőseim voltak.

Ha visszatekintek az életemre, hálás vagyok Istennek: negyven éven át tanár és hatvanöt éven át pap lehettem.

Itt, Pasaréten, még ma is naponta misézek.

– Hogyan foglalná össze az élete, hivatása lényegét?

– Több jelmondatom is volt, amit teljes szívvel vállalok ma is: Az első: „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.” Majd később: „Ne magunknak éljünk, hanem legyünk hasznára másoknak is.”

Az életem alkonyán pedig ez: „Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, elsősorban a hitsorsosainkkal!”

Forrás: Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium közösségi oldala

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír