Elhunyt Gaál Jenő verbita szerzetes, a Cursillo mozgalom magyarországi meghonosítója

Gaál Jenő Kemenesmagasiban látta meg a napvilágot 1929-ben szegény iparoscsaládban. Négyéves volt, mikor édesapja meghalt. Mivel édesanyja nem tudta négy gyermekét eltartani, Jenő bátyjával, Istvánnal együtt nevelőszülőkhöz került Sorkifaludra.

A verbiták Kis Hitterjesztő című újságjának hatására az elemi iskola elvégzése után, 1940-ben jelentkezett Kőszegre, a Szent Imre Missziósházba. Mint a többi verbita növendék, ő is a bencések helyi gimnáziumába járt 1949-ig. Közben, 1944–46-ban elvégezte a noviciátust. 1949 januárjában az elöljárók döntése értelmében többedmagával elhagyta az országot. Mivel Ausztria keleti része orosz megszállás alatt volt, még tovább kellett menekülnie: a németországi Szent Ágoston Missziósházba ment, ahol a társaságnak szintén volt főiskolája. Itt végezte teológiai tanulmányait 1949 és 1954 között, és itt szentelték pappá 1954. augusztus 28-án.

Tanulmányai után Argentínába kapott missziós kinevezést, de az ottani bizonytalan politikai helyzet miatt néhány hónappal később a szomszédos Paraguayba küldték, ahol aztán 34 évig szolgált. A hagyományos lelkipásztori tevékenység mellett ő lett az akkor megalakult paraguayi verbita rendtartomány gazdasági vezetője.

Paraguayban a missziósok többek között létrehoztak egy mezőgazdasági főiskolát és kutatóintézetet, melynek tevékenységébe még az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO is bekapcsolódott. Itt volt elsőként az országban mezőgazdasági képzés lányok számára, és még egy vízerőművet is létrehoztak az áramellátás biztosítására.

A rendszerváltáskor a rend általános elöljárója felkérte Gaál Jenőt, hogy jöjjön haza Magyarországra újraalapítani a magyar provinciát. Hamar rájött, hogy Isten terveinek megvalósításán kell munkálkodnia, ahogy ő mondta: „Paraguay csak előkészület volt számomra arra, hogy meg tudjam oldani a Magyarországon rám váró feladatokat. Amit ott tanultam, azt alkalmaztam itthon.”

A tartomány megszervezésének, a missziósházak visszaszerzésének, valamint felépítésének nagy feladata után meg kellett találni újra a társaság hivatását is hazánkban. Gaál Jenő ezt így foglalta össze: „A cél az volt, hogy az országunk újra keresztény legyen. Ebbe akartuk minden energiánkat befektetni.”

A megoldást a Cursillo megújhodási mozgalom felépítésében és terjesztésében látta, amivel már Dél-Amerikában megismerkedett. Hatására a Cursillo robbanásszerű fejlődésnek indult Magyarországon, tízezrek vettek rajta részt nemcsak Kőszegen és Budatétényben, hanem Győrben, Tihanyban, Veszprémben és még sok más helyszínen. Sok egyházmegyés pap és rengeteg civil hívő kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe. Ehhez kapcsolódott később a nyári papi lelkigyakorlatok szervezése is, amely később civileknek tartott lelkigyakorlatokkal bővült. A lelkes cursillisták hatására azután a mozgalomnak több „gyermeke” is született, így a Mária Rádió, valamint a Mária Út.

Jenő atya hivatali feladatai befejeztével, idős kora ellenére is tovább foglalkozott a mozgalom tagjaival. Ahogy ő fogalmazott: „Gondoltam: egy plébánián talán még hasznossá tudom tenni magam. Így kerültem vissza Sorkifaludra, gyerekkorom színhelyére.”

2019 végén azonban be kellett látnia, hogy már ez is nehéz számára. Folyamatosan súlyosbodó betegsége miatt ekkor már állandó ápolásra szorult. Így adta vissza lelkét az örökké nyughatatlan Gaál Jenő atya Teremtőjének 2020. március 27-én.

Forrás: Isteni Ige Társasága

Fotó: Isteni Ige Társasága; Pixabay

Magyar Kurír