Elhunyt Herendi János nyugalmazott plébános

Lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot április 24-én 16 órakor mutatják be a bátaszéki Nagyboldogasszony-plébániatemplomban, majd a feltámadás reményében a helyi temetőben helyezik örök nyugalomra.

A jelenlegi hatályos járványügyi szabályok szerint a szertartáson legfeljebb 50 fő vehet részt. Kérik a híveket, hogy Herendi János atya korábbi szolgálati helyein alkalmas időpontban ajánljanak fel szentmisét, a temetésen részt venni nem tudók így imádkozzanak együtt lelke üdvösségéért.

*

Herendi János 1940. október 7-én született Dunaszekcsőn. A győri papnevelő intézetben végezte teológiai tanulmányait. A papi hivatás folyamatosan érlelődött benne. Amikor Cserháti József kispapokkal kirándulva Dunaszekcsőre látogatott, megszületett benne a döntés, ő is pap lesz. 1965. június 20-án szentelték pappá. Ezután a káplánévek következtek: Bonyhád, Tevel, Simontornya és Himesháza. Liturgikus feladatai mellett hitoktatóként is szolgált, s már ekkor nagyon jó kapcsolata volt a fiatalokkal, a családokkal.

1970-ben került Bátaszékre, káplánként. A nehéz időkben főleg a hitoktatásban, a ministránsokkal való foglalkozásban volt eredményes. 1981-ben plébánosának tartós betegsége miatt vikáriussá nevezte ki a megyéspüspök, ezzel tulajdonképpen ő vette át a plébánia vezetését. 1986-ban lett plébános. Ekkor már köztiszteletben állt Bátaszéken, jól együtt tudott dolgozni a település vezetőivel, s nagy szerepe volt abban, hogy a II. világháború utáni ki- és betelepítések okozta sebek begyógyultak, s az emberek békében, egyetértésben tudtak élni egymás mellett.

Plébánosi tevékenységéhez tartozik a plébániatemplom teljes felújítása, a templomtető természetes palára cserélése, majd a templom teljes belső restaurálása. Felújíttatta a szőlőhegyi Orbán-kápolnát, közadakozásból sikerült teljesen megújítani a Kálvária-kápolnát, s az elpusztult stációkat pótolni. A nyolcvanas évek nagy vívmánya volt a plébánia melletti közösségi ház megépítése. 1994-ben kezdődött meg a cikádori monostor feltárása, majd 2001-ben elkészült a romkert, amely ma is szervesen kapcsolódik a templomhoz. Az ő plébánosi működésének végén történt az életveszélyessé vált templomtorony újjáépítése.

A vallási élet erősítésére támogatta a lelkiségi mozgalmakat, működött Cursillo közösség, rózsafüzér-imacsoport, felnőtt- és ifjúsági hittan- és ministránscsoport. Közel két évtizeden keresztül volt a templomban virágvasárnap élő passiójáték. Ugyancsak a hívekkel és a fiatalokkal való kapcsolattartást erősítették a nyolcvanas, kilencvenes években a közös autós kirándulások, amelyeket János atya szervezett és vezetett Magyarország és Erdély különböző részeire.

Herendi János a várost és vezetését is támogatta, szinte napi munkakapcsolata volt a polgármesterrel. Nagy szerepe volt a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában, rendszeres résztvevője volt a városi rendezvényeknek, s nem volt olyan felújított vagy újonnan készített középület, amelyet ne ő áldott volna meg. E jó viszony eredményeként Bátaszék Város díszpolgára címet kapott 1995-ben.

Egyházi elöljárói is elismerték Herendi János plébános lelkiismeretes szolgálatát. A megyéspüspök 1994-ben tiszteletbeli kanonokká, 2005-ben kerületi esperessé, 2006-ban pedig a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett cikádori címzetes apáttá nevezte ki. 2015 nyarán ünnepelte aranymiséjét és bátaszéki szolgálatának 45. évfordulóját.

2016 nyarán nyugdíjba vonult, de amíg egészsége engedte, szolgált: misézett, gyóntatott. Szervezete a koronavírussal folytatott küzdelemben alulmaradt, 2021. április 19-én este az Úrhoz költözött.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír