Joachim Gnilka a kelet-európai, lengyel és magyar biblikusok barátja és támogatója volt. A német katolikus teológusok szerint legutolsó műve a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia folyamatos támogatása volt, ami mellett haláláig kitartott. Kedvelte Magyarországot és a szegedi konferenciát, melynek rangot adó gyakori látogatója és előadója is volt.
1928-ban született a sziléziai Leobschnützben, ezért is ismerte a kelet-európai biblikusok kálváriáját, hiszen tanulmányait a kelet-németországi Eichstättben kezdte. Később Würzburgban tanult, majd Rómában, a La Sapienza Egyetemen fejezte be biblikus és keleti nyelvi tanulmányait.
1953-ban Julius Döpfner bíboros szentelte pappá Würzburgban, és ott teljesített kápláni szolgálatot is. 1955-ben szerzett teológiai doktorátust Rómában, Rudolf Schnackenburgnál habilitált, és 1959–1962-ig magántanárként működött Würzburgban. 1962–1975-ig újszövetségi szövegmagyarázatot tanított Münsterben, ahol Joseph Ratzingerrel, a későbbi XVI. Benedek pápával gyakorta szigorlatoztattak együtt. 1972-től Münchenben működött 1997-es nyugdíjba vonulásáig. Leghíresebb tanítványai Hans-Josef Klauck, Detlev Dormeyer, Katharina D. Oppel és Thomas Schmeller voltak. A II. vatikáni zsinat iránti teológiai érdeklődés következtében több száz fős évfolyamokat tanított mindegyik egyetemen. Tanítványa volt többek között a feminista Elisabet Schüssel Fiorenza, későbbi amerikai biblikus, aki a feminista biblikum ismert képviselője lett.
Ugyancsak a zsinat miatt megnövekedett érdeklődés nyomán írta bibliai kommentárjait, amelyeket a Herder kiadó jelentetett meg és forgalmazott nagy példányszámban. Legjelentősebbek a Máté-, a Márk- és a János-evangélium, valamint a Filemonnak, a filippieknek és a kolosszeieknek írt páli levelek kommentárjai.
1973–1988-ig a Pápai Biblikus Bizottság tagja volt, 1983-tól pedig a nemzetközi teológiai bizottság tagja. Nemzetközileg elismert bibliatudósként elsők között csatlakozott a Studiorum Novi Testamenti Societas biblikusokat tömörítő ökumenikus akadémiai csoporthoz. Több mint egy tucatnyi önálló monográfiát írt, 1983-tól a Neuer Echte Bible sorozat szerkesztője volt, majd Rómában az Urbaniana Egyetem vendégprofesszoraként oktatott.
2005-ben Magyarországon Stephanus-díjjal tüntették ki. A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia támogatója volt, csaknem alapításától kezdve, hálájuk jeléül hozták létre a szervezők a kiemelkedő biblikusok számára a róla elnevezett Joachim Gnilka-díjat, amelyet eddig Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Farkasfalvy Dénes cisztercita apát, Jutta Hausmann evangélikus teológus, Peres Imre református bibliatudós, Gyürki László katolikus professzor, Fröhlich Ida, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője, a kumráni tekercsek szakértője vehetett át.
Magyarul megjelent művei: Márk (az evangélium kommentárja) (2000), A Názáreti Jézus. Üzenet és történelem (2001), Az Újszövetség teológiája (2005), Biblia és Korán (2007). Ezenkívül számos cikkét közölte a Vigilia, a Pannonhalmi Szemle és a Mérleg .
Forrás: Benyik György/Szegedi Biblikus Konferencia
Fotó: Szent Egyed közösség
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria