Elhunyt Karl-Josef Rauber bíboros, hazánk egykori apostoli nunciusa

Karl-Josef Rauber 1934. április 11-én született Nürnbergben. Középiskolai tanulmányait a metteni Szent Mihály Bencés Gimnáziumban végezte, majd szemináriumba lépése után 1950-től teológiát és filozófiát tanult a mainzi Gutenberg Egyetemen. 1959. február 28-án a mainzi székesegyházban szentelték pappá. Pappá szentelése után Rómába költözött. Hároméves kápláni szolgálata után, 1962-től 1966-ig egyházjogot tanult a Pápai Gergely Egyetemen Rómában, ezzel egy időben elvégezte a Pápai Egyházi Akadémiát.

II. János Pál pápa 1982. december 18-án címzetes érsekké nevezte ki, és 1983. január 6-án, vízkereszt ünnepén püspökké szentelte. Püspöki jelmondata: „Caritas Christi urget nos, Krisztus szeretete sürget minket”.

Karl-Josef Rauber 1966-ben kezdte meg szentszéki szolgálatát. Az Államtitkárságon dolgozott Giovanni Benelli érsek, helyettes államtitkár mellett. Szent VI. Pál pápa 1976 decemberében prelátusi címet adományozott neki, így kezdte meg első diplomáciai külszolgálatát 1977-ben Belgium és Luxemburg, majd 1981-től Görögország apostoli nunciatúráján.

Nunciusként először 1982-től 1990-ig az ugandai fővárosban, Kampalában szolgált. II. János Pál pápa 1990-ben a Pápai Egyházi Akadémia elnökévé nevezte ki. Három évig volt a vatikáni diplomáciai akadémia vezetője, majd hat európai országban tevékenykedett pápai nagykövetként: 1993-tól Svájc és Liechtenstein, 1997-től Magyarország és a Moldovai Köztársaság, 2003 februárjától pedig Belgium és Luxemburg apostoli nunciusa volt.

75 éves korától, nyugdíjba vonulása után a Schönstatt közösség ergenzingeni házában élt. A szentmisék bemutatása és a gyóntatás mellett fő feladatát az imádságban látta.

2015. február 14-én Ferenc pápa bíborossá kreálta.

*

Georg Bätzing limburgi püspök, a Német Püspöki Konferencia elnöke Peter Kohlgraf mainzi püspöknek küldött részvétnyilvánításában az elhunyt bíborost méltatva többek között úgy fogalmazott: Karl-Josef Rauber bíboros mindig a párbeszédet kereste; a kényes egyházpolitikai küldetés során egyenes volt, de nem rejtette véka alá megalapozott személyes véleményét; diplomatikusan, egyúttal megoldásorientáltan a hívek javát hangsúlyozta. „Ez jellemezte Rauber nuncius munkáját brüsszeli évei alatt is” – írta Bätzing püspök, hozzátéve: „Karl-Josef Rauber tiszta szívből végezte mind diplomáciai, mind lelkipásztori szolgálatát”, annak érdekében, hogy „a II. Vatikáni Zsinat megvalósuljon az emberek szívében.” A Pápai Egyházi Akadémia vezetőjeként a lelkipásztori munkát helyezte előtérbe, amely minden diplomáciai munka alapja.

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír