Kárpáti Gábor 1943-ban született Komlón. A prágai Károly Egyetemen szerzett régész–politológus diplomát, majd kitűnő nyelvtehetségének köszönhetően egyetemi évei alatt a csehen kívül az olasz, angol, német, lengyel és spanyol nyelveket is elsajátította. Polihisztor műveltségű volt: a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem több karán is oktatott régészetet, művészet- és építészettörténetet.
Harminc éven át, egészen a 2005-ben történt nyugdíjazásáig a pécsi múzeum régész munkatársaként végzett feltárásokat Pécsen és környékén. Neve szinte minden jelentős baranyai régészeti területen vagy műemléki helyreállításnál feltűnik. Szakterülete a középkor volt; nevéhez fűződik a pécsváradi erődített monostor ásatása, a pécsi kármelita kolostor, illetve a ferences kolostor szentélye, a pálos kolostor, a Szent Ágoston-kolostor és templom feltárása, de szerepe volt számos római kori és újkori lelőhely feltárásában is.
Kárpáti Gábor találta meg Janus Pannonius feltételezett sírját 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában, majd 2000-ben ugyancsak ő fedezte fel a Cella Septichorán folytatott ásatások során a Jézus nevének kezdőbetűiből és attribútumaiból formált, bronzba öntött krisztogramot, amely ezt követően a Pécsi Egyházmegye egyik jelképe lett.
Kárpáti Gábor Pécs városáért végzett munkásságát Pro Urbe díjjal ismerték el.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Fotó: Museum.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria