Rosdy Pál 1932. január 22-én született Szekszárdon. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd belépett az éppen betiltott ciszterci rendbe. Az ötvenes évek első felében illegálisan teológiát tanult; legálisan pedig történelem–levéltár szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Esztergomban 1960-ban pappá szentelték, majd a rendszerváltás után kérte a laicizálását, melyet később a Vatikán engedélyezett.
A magyar egyház helyzetéről írt és nyugatra csempészett tanulmánya 1956-ban Bécsben napvilágot látott, és XII. Piusz pápához is eljutott. 1956 után részben ezért letartóztatták; másfél évet töltött börtönben.
Az 1960-as évek végétől volt munkatársa a katolikus sajtónak. 1971-től az akkor még nyomtatásban megjelenő Magyar Kurírnál dolgozott; 1990-től egy évig főszerkesztője volt a hírügynökségnek. Újságírói tevékenységét 2001-ben Táncsics Mihály-díjjal, 2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.
Az Antall-kormány idejében a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztályán dolgozott kormányfőtanácsosi rangban, és nagy segítségére volt a miniszterelnöknek háttéranyagok, beszédvázlatok készítésével és beszédeinek sajtó alá rendezésével.
1968-ban jelent meg az első cikke az Új Emberben; 2016-ig volt munkatársa a lapnak. Elsősorban a világegyházi rovatot szerkesztette, de könyvismertetőivel és glosszáival is jelentős mértékben hozzájárul a lap arculatához.
Az Új Ember online felületén bemutatkozva a következőképpen vallott: „Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. Vatikáni Zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.”
Fotó: Bókay László
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria