Elindult az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs pedagógiai műhelye

Nagy Krisztián plébániai kormányzó, iskolalelkész köszöntőjében úgy fogalmazott: Ferenc pápa üzeneteihez méltó szellemiségben vagyunk jelen, a jövő építéséről kell beszélnünk, mert a jövő Krisztusé, a jövő a fiataloké. Egységes gondolkodásra vagyunk meghívva, és a siker záloga lehet, hogy apostolutód is van körünkben, Ternyák Csaba egri érsek személyében.

Az iskola diákjai verssel, virággal köszöntötték a főpásztort, majd a Symphonia Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek műsorát tekinthették meg a cigánypasztorációs pedagógiai műhely résztvevői.

Németh Zoltánné, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs koordinátora beszédében kiemelte: a cigánypasztorációs tanácsban megfogalmazottak valóra váltása most a feladat; a főegyházmegyei cigánypasztorációs pedagógiai műhely első találkozója ezért is fontos mérföldkő. A műhelymunka célja, hogy szakmai megbeszéléseknek, a jó gyakorlatok bemutatásának adjon terepet. A tervek szerint három-négy ilyen programot tartanak majd tanévenként.

Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjében rámutatott: az előrehaladáshoz fontos, hogy legyenek célkitűzéseink, vízióink. A Szentatya is egy víziót vázolt fel nekünk, ami arra inspirál, hogy menjünk el a perifériákra. Az ott élő embereket fel kell emelni, segíteni kell, köztük sok roma testvérünket. „Isten, áldd meg a magyart!” – mondta Ferenc pápa Kossuth téri szentbeszéde végén, hangsúlyozva azt a küldetést, hogy azon munkálkodjunk, valóban rajtunk legyen Isten áldása. Ehhez együtt kell működnünk Krisztussal, aki a mi jövőnk – emelte ki az érsek.

Isten boldogságra teremtette az embert, és a katolikus iskolák feladata, hogy erre a boldogságra, Krisztus közelébe vezessék a gyermekeket – fogalmazott a főpásztor. Hozzátette: a tanév mottója – „A szentmise a család erőforrása” – azt mutatja, hogy Krisztus minden embert szeret, és a szeretet megéléséhez kell az imádság, a szentmise, a mélyülő istenkapcsolat. A jövőkép a hivatásban is megmutatkozik, mellyel azt kívánjuk elérni, hogy a ránk bízottak ki tudjanak teljesedni. Boldogságunk forrása Istenben van, ezért nem félelemmel tekintünk a jövőbe, hanem reménnyel, mely egyben kegyelem és erő forrása számunkra, ahogy ezt a Szentatyát váró imádságban kértük.

„Azt kívánom, hogy ez a kezdeményezés hozza meg gyümölcseit” – zárta beszédét Ternyák Csaba érsek.

Oroszné Hajdu Marianna, a Mátyás Király Katolikus Általános Iskola és Óvoda vezetője rövid ismertetőt adott a tíz éve főegyházmegyei fenntartásban működő intézményről, mely tavaly óvodával is bővült. Az Örökös Ökoiskola címet viselő intézmény jól felszerelt épületeiben tanulók 80 százaléka hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű; sokan küzdenek szociális gondokkal. Ez megszabja a feladatokat is – szögezte le az intézményvezető. – Arra törekszenek, hogy az intézményből kikerülők jól boldoguljanak az életben.

A szakmai találkozón az iskola színjátszói rövid jelenetet adtak elő, melyben Krisztus szenvedéstörténetét és a cigányság életét kapcsolták össze.

Molnár-Gál Béla állandó diakónus, a kazincbarcikai Don Bosco Iskola igazgatója személyes tapasztalatairól, a cigányság sajátosságairól tartott előadást. Kifejtette: az oktatási-nevelési munkában ötvözni kell a különféle módszereket, a poroszos megközelítés helyett a megelőző módszert alkalmazva, mely a személyes megismerést, az elfogadást és egymás kölcsönös formálását jelenti. Az észszerűség, vallásosság és szeretet jegyében ki kell zárni a büntetést, a megszégyenítést; a gyerekek szívét megnyerve kell működni. A tekintély helyett a szerető szív és a türelem vezet célra – hangsúlyozta az igazgató –, Don Bosco szellemiségét idézve: „Szeresd őket, hogy szeressenek téged, hogy megszeressék, amit te szeretsz.”

A cigány kultúráról fontos tudni, hogy a kommunikáció elsődlegesen beszédalapú; sokan kisebb szókinccsel rendelkeznek. Jellemző a magas hanghordozás, a gesztikuláció, ami sokszor agressziót szülhet. Ezért a nevelőknek mindig higgadtan, nyugodtan kell beszélniük, szeretettel – szögezte le Molnár-Gál Béla, hozzátéve: nincs általános recept, ám az odafigyelés, az udvariasság és az egyértelműség biztosan nélkülözhetetlen. A konfliktuskezelés alapelve a tekintély helyett a szeretet, a büntetés helyett az észszerűség, a lehetetlen helyett a vallásosság. A társadalom peremén élők több konfliktust élnek meg, ezért érzékenyebbek is.

A családmentorálásról is szólva az intézményvezető kiemelte: meg kell adni a gyerekeknek, ami sokszor hiányzik az életükből, ez az oratóriumi programokban a közösségi játék lehet, melybe fokozatosan akár a szülőket is be lehet vonni. Molnár-Gál Béla igazgató Don Bosco szavait idézve zárta előadását: „Ha mindig szegény gyermekekhez ragaszkodunk, nyugodtak lehetünk: ha másért nem, mert a világ egyik része együttérez velünk, és elvisel minket, a másik része pedig dicsérni fog. Senki sem fog irigykedni ránk.”

Szöveg: Bérczessy András

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Szent István Televízió / Vozáry Róbert

Magyar Kurír