Elindult Coreth Mária Terézia boldoggáavatási eljárása – Batthyány-Strattmann-ünnep Güssingben

„Örvendezzünk, jertek“ – kezdődött az ünnepélyes bevonulás a ferencesek templomába, a 2013-ban bazilikai rangra emelt Sarlós Boldogasszony-templomba. A menet megállt a templom bejáratánál, Batthyány-Strattmann László művészi kialakítású emlék- és sírhelyénél. Fidelitate et caritate – olvasható a Batthyányak jelmondata, a háttérben felsejlik a család címerállata, a pelikán, és kirajzolódik Boldog László arca.

Ägidius J. Zsifkovics megyéspüspök köszöntötte a templomot megtöltő sokaságot. Szombathelyről és Körmendről egy-egy autóbusznyi zarándok érkezett. Boldog László dédunokái, Batthyány-Strattmann László herceg és testvére, Batthyány-Strattmann Dominik gyermekeik kíséretében megálltak az emlékhelynél. „Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa számára Isten megtapasztalt jelenléte adta a támaszt. A szemet gyógyította, »új látást« adott az embereknek.

Egész életében mellette állt szeretetével felesége, Mária Terézia. Mindkettőjük élete tanúságtétel az embert felemelő Istenről, és arról a szeretetről, mellyel Isten fordul az ember felé.

Mi, emberek is képesek vagyunk a szeretetre, mely által széppé tud válni az élet” – hangzott el.

A két nyelven, két nemzet együttműködésében bemutatott szentmise főcelebránsa Ägidius J. Zsifkovics kismartoni megyéspüspök volt, koncelebrált Székely János szombathelyi megyéspüspök, Császár István, a szombathelyi székesegyház plébánosa, Pál László, a kismartoni egyházmegye magyar vikariátusának püspöki helynöke, Raphael Rindler OFM, güssingi plébános.

A szentmisében németül és magyarul hangzottak el az olvasmányok, és két tanítást hallhattak a jelenlévők.

Ägidius J. Zsifkovics püspök szentbeszédében párhuzamot vont Christus medicus, Krisztus, az orvos és a „szegények orvosa”, Batthyány-Strattmann László alakja között. Már az Ószövetségben is népe gyógyítójaként jeleníti meg magát Isten, Jézus az Újszövetségben ugyancsak gyógyítóként lép fel, csodálatos gyógyulások követik a vele való találkozást, a közelében életre kelnek az emberek.

Ilyen csodát beszél el a mai evangéliumi szakasz is, melyben visszakapja látását a vak ember. Az evangélista nemcsak a vak szemének megnyitásáról beszél, megszólítja a farizeusokat is, akik mindent látni akarnak, de vakok arra, hogy ki Jézus és mit tesz körülöttük. Ez a vakság gyógyíthatatlan. De Christus medicus kezelésbe vesz minket, meghív iskolájába, látni tanít, Isten szemével. Nagyot lépünk előre, ha beismerjük vakságunkat. A plébániáink, közösségeink a rendelők, melyben megtapasztalhatjuk Krisztus gyógyító közelségét, ahol asztalközösségre léphetünk vele.

A szentmisék, a katekézisek, a teológiai elmélkedések a kezelések alkalmai, amikor Jézus, az orvos gyógyít minket. S mi, akik ennek részesei vagyunk, továbbvihetjük ezt a gyógyító szolgálatot a társadalomba.

Jézus, az orvos várójában sokan ülnek idegesen, fáradtan, és gyógyításra vágynak széttört álmaik, kettétört reményeik közepette. Szeretnék megtalálni az élet értelmét. Nem szabad keresztül néznünk rajtuk. Vajon nem az az Egyház, a mi sürgető feladatunk, hogy Jézus, az orvos várószobáját kinyissuk az emberek előtt?

A 20 évvel ezelőtt boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László a feleségével együtt Jézus szemével tanulta látni a világot. Batthyány-Strattmann László orvosként Krisztust látta pácienseiben, és önzetlenül gyógyította őket. Franciaországban van egy szokás: húsvét reggelén az emberek a falu kútjához mennek, hogy megmossák a szemeiket.

A húsvét megszünteti a vakságot, a Feltámadottal való találkozás megnyitja az ember szemét.

Mind Boldog László, mind felesége, Mária Terézia „látók” voltak és sokak szemét megnyitották, Isten látására is. Mi tart vissza minket, hogy hozzájuk hasonlóan cselekedjünk? Közbenjárásuk segíthet minket – buzdított a kismartoni megyéspüspök.

Székely János püspök homíliájában azt hangsúlyozta, hogy Batthyány-Strattmann László igazi önmagára találását feleségének köszönhette, így válhatott a test és lélek gyógyítójává. Coreth Mária Teréziát férje gyakran „aranyszívű feleségnek” nevezte –  valóban egészen rendkívüli, jósággal, vidámsággal, gyermeki és mély hittel teli asszony volt. Batthyány József, a Batthyány-Coreth házaspár egyik fia így írt szüleiről naplójában: „Merem állítani, hogy életemben talán még soha nem láttam boldogabb házaspárt. Elsősorban anyámra utalnék, aki apámból rendkívüli embert formált. Házasságuk végtelenül békés volt. Azt hiszem, hogy apánk életszentségre való törekvése házasságkötésükkor kezdődött.”

Székely János felidézte Misl (így beézték a családban Mária Teréziát) alakját, kiemelte családi otthont teremtő erejét. Tele volt örömmel, férjét átsegítette a hangulati mélypontokon, a természetéből fakadó zárkózottságán. 14 gyermeke született, az ő nevelésük mellett óvodát hozott létre, megszervezte a legszegényebb családok segítését Köpcsényben, majd Körmenden is. A gyerekek úgy élték meg gyermekkorukat, mint egy csodálatos „békeszigetet”. Sokan azért látogatták meg őket, mert szerettek volna egy-két napra e csodálatos békesziget üdítő közegében időt tölteni.

Székely János kiemelte, „őszinte tisztelet és nagyon mély szeretet kötötte össze a házaspárt.

Éltető forrásuk a mély hit, a napi szentmise, a gyakori gyónás, az esti közös ima volt. Így tudtak a test és lélek gyógyítóivá válni.”

A németül és magyarul elhangzó könyörgések Szűz Mária és Boldog László közbenjárását kérték a feleségekért és az édesanyákért, hogy a hit sziklájára építsék életüket és házasságukat,

szeretetükkel segítsék férjüket a megtérés és az életszentség útján, nagylelkűen mondjanak igent a gyermekáldásra, és fáradhatatlan jósággal, az imádság lelkületével neveljék gyermekeiket.

„Ó, Isten szolgája, László, aki életeddel mint orvos, mint apa és mint keresztény példát adtál nekünk, segíts, hogy követhessük példádat és gyümölcsöt hozzon az életünk” – a szentmise Boldog László tiszteletére írt énekkel fejeződött be. A papság Batthyány-kriptában mondott imájával zárult a szertartás.

A zenei szolgálat osztrák-magyar együttműködésben valósult meg. Lakner-Bognár András orgonaművész, a szombathelyi székesegyház karnagya orgonált, a Güssing Vocalensemble Cantus Felix kórusa énekelt, a zenei vezető Franz Strangl volt.

Kérdésünkre Batthyány-Strattmann László herceg elmondta, dédapja „jelen van” családjuk életében. „Az én generációm szerencséje, hogy mi még ismerhettük Boldog László gyermekeit, a családi összejöveteleken elbeszélésükből került közel hozzánk dédapánk alakja. A mai napig minden évben tartunk a güssingi várban családi napot, mindenszentekkor pedig a családi kriptában gyűlünk össze imára, így a mi gyerekeink számára is élő valóság lesz családunk múltja.”

A herceg elmondta, Boldog László tudta, hogy hercegi címe kitüntetés és felelősség, kötelezettségekkel jár. „Dédapánk tudta, hogy pusztán rangja által nem jobb másoknál.

Nagy hatással volt rám hazaszeretete, mindig oda húzta a szíve, ahol Magyarország volt.

Rendkívül erős volt kötődése a családhoz, megható volt szeretete a felesége iránt. Bensőséges összetartozásukat nem ingatta meg semmi. Szilárd hite a sorscsapások közepette is hordozta őt. Naplójában ír mindennapi nehézségeiről, a gyerekei jövője miatti aggodalomról, hiszen sok földterületet vesztett az első világháború után, és voltak anyagi gondjai is, de mindig azt mondogatta, az én pénzügyminiszterem Szent József. Teljes bizalmát Istenbe tudta vetni. Élete számomra üzen a házasságról, mely akkor tud boldog lenni, ha a házastársak kölcsönösen támaszkodhatnak egymásra. A szeretett feleség szabadságot biztosított férjének, biztos háttérről gondoskodott. Sokat vállalt magára, és együtt hordozta vele mindazt, amit férje fontosnak tartott.”

„Köszönöm Boldog László, hogy ma is rád tudtam bízni magam. Édesanyámat sikeresen megműtötték. Barátom egy második életet kapott azáltal, hogy felépült súlyos balesete után.” „Boldog László, köszönöm, hogy meghallgatsz, hogy nagynéném műtéti napján nálad lehetek.” Raphael Rindler OFM, a templom plébánosa elmondta, naponta jönnek emberek, gyertyát gyújtanak, imádkoznak, kérik Boldog László közbenjárását. Erről tanúskodik, hogy a 20 év alatt a 9. kötetet nyitották meg, mely az imádkozók köszönetét, kéréseit tartalmazza. A plébános külön kiemelte, milyen nagy számban érkeznek magyar zarándokok templomukba.

*

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2022. szeptember 7–9. közötti Esztergomban megtartott őszi rendes ülésén döntött, hogy támogatja Coreth Mária Terézia boldoggáavatási eljárásának megindítását.

Güssing (Németújvár) és a Batthyányak

Güssing – III. Béla kora óta Novum Castrum, Újvár – 1524 óta, II. Lajos adománya révén a Batthyány család otthona. Ferenc kapta az uralkodótól Jaicza ostrománál mutatott kimagasló érdemeiért, azóta a vár, temploma és a város története egybeforrt a Batthyány családdal, ezt a mai napig hordozzák nevükben: Batthyány von Németújvár – Németújvári Batthyány. A négyezres kisváros lakosságának kevesebb mint a tizede magyar.

A névadó vár egy régen kialudt vulkáni kúpon, a síkságból meredeken kiemelkedő sziklafalakon áll. Már 1157-ben oklevelekben említették meglétét. A török harcokban fontos szerepe volt, jelentősége a 18. századra megszűnt, megkezdődött védelmi rendszerének lebontása. Ma múzeum.

Németújvár plébániatemplomát 1200 körül építették, Szent Jakab tiszteletére szentelték fel, 1519-től Ágoston-rendi szerzetesek szolgáltak itt. 1569-ben a reformáció hatására Batthyány Boldizsár elűzte a szerzeteseket, a kolostort pedig lefoglalta és átadta a protestánsoknak. A részben romos kolostor ezt követően iskolaként működött. 100 évvel később Batthyány Ádám visszatért a katolikus hitre, új kolostort és templomot építtetett, melyeket 1648-ban a ferences atyáknak adott át. A kolostor templomát 1652-ben szentelték fel.

A Sarlós Boldogasszony-templom 2013-ban kapott bazilika rangot. Altemplomában található „az érdemekkel tündöklő Batthyáni nemzetség sírboltja” – ahogy Fényes Elek írta. Közel 350 éve nyugszanak a családi kriptában a Batthyányak, immár 90 koporsóban, kezdve a kolostoralapító Ádámmal.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír