Éljünk megváltott emberként – Kozma Imre és Pásztor István kapták idén az Esterházy-díjat

A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden évben, tisztelegve Esterházy János életműve és személyisége előtt díjat adományoz olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösségek szolgálatában kiemelkedő tevékenységet folytattak, illetve a mártírsorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és az ő szellemében a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagaslóan tevékenykedtek. A díjazottak között van Erdő Péter bíboros, prímás is.

Az ünnepi rendezvényen Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára köszöntő beszédében így jellemezte Esterházy Jánost: keresztény, európai és magyar. E három fogalom határozta meg egész életét.

Kereszténység, európaiság, nemzethez tartozás: olyan értékek ezek, amelyek évszázadokon keresztül a legtermészetesebbek voltak egész Európának. Ez volt az az európai egység, amit mindenki tisztelt, elfogadott. Keresztény Európa, a nemzetek sokszínűségében.

Ám a 20. század két nagy háborúja és az azokból kinövő két, embertelen diktatúra mindent el akart pusztítani ebből a világból, Istent, kereszténységet, nemzetet. Voltak azonban olyanok, akik nem nézték tétlenül a pusztítást, emberek tízmillióinak elnyomását, meggyilkolását, felléptek ez ellen, vállalva az üldöztetést, ha kellett, feláldozva életüket.

Ilyen ember volt Esterházy János is, a 20. század legnagyobb felvidéki magyar politikusa. Igaz volt keresztényként, európaiként és magyarként is. Bátran fellépett a törvénytelenségek, a jogtalanságok, az üldöztetések ellen. Felszólalt nemcsak a magyarok, de a többi nemzetiség, szlovákok, csehek, lengyelek, zsidók jogfosztottsága ellen is. Egyaránt üldözték őt a szlovák nacionalisták és fasiszták, a magyar nyilasok, a szovjet és csehszlovák kommunisták. Panyi Miklós szerint ha Európát nem szakították volna ketté a vasfüggönnyel, Esterházy János Európa egységéért dolgozott volna, ott állt volna a legnagyobb keresztény politikusok, Robert Schuman, Konrad Adenauer mellett, az egységes Európa alapító atyáinak egyikeként tisztelnénk. Esterházy János a szélsőséges eszmékkel szembeni ellenállás megtestesítője volt, ezért szellemi hagyatéka ma is iránytű, és a remény forrása. Ha ma élne, ugyanúgy küzdene az újmarxista, nemzet- és keresztényellenes, természetellenes ideológiák ellen.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében állam nélküli államférfinek nevezte Esterházy Jánost idézve az egész életét meghatározó hitvallását: „A mi jelünk a kereszt, nem a horog- és a vöröskereszt.” A házelnök hozzátette: Európa csak addig él, amíg Krisztusban él.

Kövér László az Esterházy-díjjal posztumusz kitüntetett Pásztor Istvánt olyan kiemelkedő magyar vezetőnek nevezte, „akinek megadatott, hogy politikai tehetségét és erényeit ne eméssze fel az államnélküliség, hanem azokat egyenesen két állam és két nemzet, Magyarország és Szerbia, a magyarok és a szerbek szolgálatába állíthassa”. Pásztor István minden erejével szolgálta a délvidéki magyarokat és rengeteget tett azért, hogy valóra válhasson a szerb-magyar megbékélés. Hívő realista volt.

A házelnök idézett a VMSZ egykori elnökének 2020. június 11-én, a Boldogasszony Iskolanővérek nagybecskereki kollégiumának ünnepélyes átadásán mondott beszédéből: „Az emberi csoda a fel nem adott akarat, kitartás, reménykedés. Az isteni csoda pedig az, hogy meghallgatásra talál az emberi kitartás és reménykedés.” Pásztor István vallotta:

erkölcs és politika szétválasztása nemcsak bűn, hanem már maga a büntetés.

Mélyen hitt abban, hogy a Jóisten nem akar elveszíteni bennünket, a mi dolgunk, hogy tegyük a jót, és akkor győzelemre vagyunk ítélve.

A házelnök beszéde után Kövér László és Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke átadták a posztumusz Esterházy-díjat a kitüntetett fiának, Pásztor Bálintnak, aki Pásztor István utóda a VMSZ elnöki székében.

Pásztor Bálint köszönetet mondott az édesapjának adományozott díjért. Kiemelte: édesapja nemcsak a délvidéki, de az egész világ magyarságáért küzdött, és azt szerette volna, hogy a Délvidéken minden nemzetiség otthon érezze magát. Tette ezt élete utolsó napjáig olyan hittel és derűvel, ami erőt és reményt adhat a jelen és a jövő nemzedékének.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a másik díjazottat, Kozma Imre irgalmasrendi szerzetest méltatva kiemelte: Kozma Imre mindig jelen van az emberek életében. Aki találkozik vele, erősebbként éli tovább az életét.

Vecsei Miklós kamaszkorától kezdve ismeri Imre atyát, ő is tagja volt a zugligeti plébániának, ahol Imre atya még 1977-ben létrehozta az ifjúsági és családpasztorációt, valamint első jótékonysági akcióit is itt szervezte meg. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is Zugligetben alakult meg 1989 februárjában. Vecsei Miklós leszögezte: Kozma Imrének nem volt módszere, egyszerűen jelet és nyomott hagyott. Imre atya hittanóráján három alapvető leckét biztosan elsajátíthattak a tanítványok:

a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. A második: a szeretet sok bűnt eltakar. A harmadik: kockázatvállalás nélkül nincs élet.

Kozma Imre atyának Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Szilágyi Zoltán alelnök adták át az Esterházy-díjat.

Kozma Imre atya megköszönve a díjat kiemelte: nagyböjtben vagyunk, húsvétra készülünk, a megváltás ünnepére. Megváltásra szorul a világ, megváltásra szorul az ember, mindegyikünk. Jézus Krisztus megváltotta a világot, az emberiséget, nekünk egyetlen célunk lehet, ha istenarcú lényként szeretnénk élni ebben a világban, hogy megváltott emberként éljünk. Ma, amikor Esterházy Jánosra emlékezünk, ne felejtsük el az ő üzenetét: „A szenvedésben elgondolt megváltás isteni tervének a megvalósítója.” Nem adatott más a mi számunkra sem.  Ha megváltott emberként szeretnénk élni, vagyis új életet kezdeni, akkor szükségünk van Esterházy János és sok más, krisztusi életet élő ember példájára.

Imre atya felolvasott egy részt abból az elmélkedésből, amit tavaly ősszel mondott el Alsóbodokon az Esterházy-ünnepségen: „Úgy vagyunk itt, mintha Esterházy János ma is közöttünk járna. Amikor élete drámai fordulatot vett, a szeretet Istenéről beszélőt, az üldözötteket védőt börtönbe vetették a 20. század Júdásai, elszakították családjától, népétől, de hitétől nem tudták elszakítani. Isten ott volt a szívében. Aki értelmet adott szenvedéseinek… A hitvalló Esterházy János vonzó életpéldája életre váltott halál a megváltás rendjében.”

A díjátadó ünnepségen közreműködött Dudás Katalin énekesnő; Rubold Ödön színművész elszavalta Vörösmarty Mihály Honszeretet című versét. Az ünnepi esemény műsorvezetője Horváth Ágnes, a Kossuth Rádió műsorvezetője volt.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír