Elkészült a Biblia „hangos” változata

A reformációnak, mint eredetileg az Egyház megújítását kezdeményező mozgalomnak az eredménye a Római Katolikus Egyházban is a Biblia újabb reneszánszát indította el. A Luther Mártonnal is tárgyaló Thomas de Vio (1469–1534) bíboros volt az a legmagasabb egyházi méltóság, aki pontosan felfogta a Biblia iránti érdeklődés jelentőségét. Sok protestáns teológus a második vatikáni zsinatról (1962–65) úgy nyilatkozott, ha ez a zsinat megelőzte volna Luther fellépését, akkor nem lett volna szakadás a nyugati egyházban. Ferenc pápát pedig igen nagyra tartják a protestánsok, már csak azért is, mert kijelentette: „Martin Luther szándékai nem voltak tévesek”. A reformáció hatására számos nemzeti nyelvű Biblia-fordítás jött létre, mióta Károly (Radics) Gáspár tiszteletes és köre (1590), illetve Káldi György jezsuita szerzetes magyar nyelvre ültette át (1626) a kereszténység szent könyvét, a Bibliát. A bibliafordítók hosszú során keresztül jutunk el a református új fordításig (RÚF) (2014), illetve Simon T. László OSB sikeres újszövetségi fordításáig (2014).

Felekezettől függetlenül a Biblia sokak lelki tápláléka, ezt bizonyítja a szegedi kezdeményezéssel indult kézzel másolt Biblia közel 5000 másolója, és ezt bizonyítja most a több száz résztvevővel elkészült 500 hangú Biblia, melyet a Kárpát-medencében élő különböző magyar dialektusban beszélő lelkes felolvasók hoztak létre, három perces blokkokból összeállítva a teljes szöveget. A felolvasó csoportok a következő településeken szerveződtek: Szeged, Szatymaz, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Csíksomlyó, Csíkszereda, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Szabadka, Pozsony, Komárom.

Az elkészült „hangos Bibliát” a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány honlapján lehet elérni.

A reformáció idején és azt követően a Biblia a vásárokban is kapható „ponyvaregény” lett, magyar helyesírásunkat jórészt a bibliafordítók csiszolták, alakították és nyelvezete kihatott a köznyelvre is. A mai hangzó médiában, a kulturális műsorokat leszámítva, ritkán tűnnek fel a bibliai szövegek, ezért ajánljuk fel ezt a gyűjteményt a közösségi médiumok számára, hogy az a szöveg, amely oly sok éven keresztül volt sokak lelki tápláléka, elérhető legyen a rádiók műsoraiban és az interneten is.

A szervezők abban reménykednek, hogy ezek a három perces hangfelvételek megjelenhetnek a napi rádióműsorokban is. Európa spirituális kincstára és a leggazdagabb nyelvű magyar költő, Arany János magyar nyelvének is egyik forrása volt a Biblia szövege. Széleskörű hatását a magyar irodalomra részletesen soha nem tárták fel, pedig köz- és szépíróink, költőink, valamint számos közszereplő most is használja a Biblia szövegét. „Reméljük, hogy Jézus szavait hallva megerősödik az a lelki és érzelmi közösség, amely nélkül nincs egyház és nemzet.”

Fotó: Sznbk1988.hu, Bibbiaedu.it

Magyar Kurír