Elkészült Székelyföld első székely kapukból álló keresztútja

Augusztus 2-án délelőtt több százan zarándokoltak zászlókkal, énekszóval a község fölötti hegyre, hogy végigjárják az első székelyvéckei keresztutat.

„Erre a keresztútra szükség volt, szükség van. Kereszthordozó nemzedék vagyunk, hozzá kell edzenünk vállunkat és szívünket a kereszt viseléséhez, de egyedül nem bírjuk. Ez a keresztút is erre akarja felhívni a figyelmet, ezt akarja kifejezni Isten felé: egyedül nem bírjuk a keresztet” – mondta a stációk melletti elmélkedéseket követő szentmisén Hajlák Attila marosvásárhelyi káplán.

„Ez a hely a jövőt jelenti, azt, hogy ez nem egy kihalófélben lévő falu, amint azt sokan elkönyvelték. Ez a keresztút zarándokhely lesz, mert minden nagyböjtben itt végezzük el a keresztutat. Az emberek lassan megszokják, és idegenből is jönnek majd” – fejtette ki a Székelyhonnak Bene Gábor helyi plébános, aki abban reménykedik, hogy Székelyvéckén hamarosan csodák is történnek.

A kálvária ötlete Fekete Pál polgármestertől származik, aki eddig csaknem ötven, dűlőfélben lévő székely kaput vásárolt meg és restaurált, legtöbbjüket Korondról. „Amikor a falu bejáratánál lévő székely kaput emeltük, akkor fogalmazódott meg bennünk: kálváriát kell állítanunk székely kapukból. Így született a központ fölötti kilátónál ez a hely. A stációk mindegyike úgy néz ki, hogy a gyalogkapu nyíló része helyett egy szélezetlen deszkából készült feszület áll, arra Kálmán Éva nővérem domborművei kerültek, a kapu mellett pedig egy elmélkedőtábla áll. A tizenötödik, három kereszt fölött lévő nagy kapu pedig máréfalvi. Aki vallásos, az Jézus szenvedéstörténetében tud elmélyülni ezen a helyen, aki pedig a szépet szereti, az a faragott, restaurált székely kapukban gyönyörködhet” – összegezte a polgármester.

A 14 kapunak 14 gazdája van. „A kapunként megszabott összeget két hét alatt sikerült összegyűjtenünk. A legnagyobb élményem az volt, hogy aki ennek a példátlan értékű összefogásnak részese volt, annak nem volt fontos a felekezeti hovatartozás, hanem egyszerűen csak magáénak érezte ezt az ügyet” – fogalmazott Fekete Pál, majd hozzátette: „ezenkívül rengetegen segítettek a kálvária megvalósulásában.”

„A valós ökumené megvalósulását látjuk egy-egy ilyen gesztusban. Az együvé tartozás kifejezése lehet az, hogy reformátusokként egy katolikus kezdeményezést támogatunk. Ezt akartuk kifejezni azzal a felirattal is, ami a családunk által állíttatott kapun szerepel: »Hálával Istennek, szeretettel embernek«. Tehát hitünk megélése ez a gesztus, és szeretnénk szeretettel viszonyulni más vallású emberek iránt” – mondta Ábrám Noémi, a Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének ügyvezetője.

Magyary Előd marosvásárhelyi fogorvost baráti szálak fűzik Székelyvéckéhez. „Amikor egyszer a faluba látogattunk, azt láttuk, hogy az én Fekete Pál komám a műhelyben székely kapukat javít. Elkezdtünk beszélgetni a kálvária ötletéről, és arról az értékmentésről, ami tulajdonképpen az egész kezdeményezésnek a motivációját jelenti. Akkor ajánlkoztam, hogy Árpád testvéremmel együtt mi is részesei szeretnénk lenni ennek a munkának.”

A keresztútavatáson helybéliek, a faluból elszármazottak, a szomszédos települések lakosai vettek részt, valamint az RMDSZ képviselői mellett ott voltak a testvértelepülések – Villány és Zamárdi – küldöttei is, továbbá azon magyarországi családok, amelyek a faluban vásároltak házat.

Magyar Kurír