Elkezdődött XIV. Leó pápa első, rendkívüli bíborosi konzisztóriuma

A rendkívüli konzisztóriumot XIV. Leó január 7-én, szerdán délután negyed ötkor nyitotta meg a szinódusi aulában, miután fogadta Giovanni Battista Re bíboros-dékán köszöntését.

Január 8-án, csütörtök reggel fél nyolckor Leó pápa a bíborosok jelenlétében szentmisét mutat be a Szent Péter-bazilika Cathedra Petri oltáránál, majd fél tízkor kezdődik meg a délelőtti tanácskozás a szinódusi aulában. 13 órakor a konzisztórium résztvevői együtt ebédelnek a Szentatyával a VI. Pál aula átriumában. Délután negyed négykor folytatják a tanácskozást, majd a tervek szerint este hét órakor zárul a kétnapos bíborosi konzisztórium.

A bíborosi kollégium kérése volt a rendszeres konzultáció

Ferenc pápa halálát követően, a konklávét megelőző általános konzisztóriumok során fölmerült visszajelzések egyike éppen az volt, hogy arra kérjék a leendő pápát, hogy térjen vissza a bíborosi kollégiummal folytatott rendszeres konzultációhoz, ami ritkán történt meg Ferenc pápa péteri szolgálata során. Így kerül sor közel nyolc hónappal XIV. Leó pápa megválasztása után az első rendkívüli konzisztóriumra. A Szentatya kifejezetten azt akarta, hogy ez a találkozó közvetlenül a remény szentévének befejezése után történjen meg, miután bezárta a vatikáni bazilika szent kapuját.

A kétnapos párbeszéd fontos esemény XIV. Leó pápaságában, hiszen megválasztása után mindenekelőtt teljes erejével a szentévi feladatoknak akart megfelelni, így az, hogy a jubileum lezárása után következő napra konzisztóriumot hívott egybe, annak a jele, hogy Leó pápa tényleg tanácsadó bíborosai meghallgatása után fog neki rendes péteri szolgálatának. Ennek megfelelően napirenden szerepel egyrészt az Egyház sürgős szükségleteinek megvitatása, másrészt a pápa által meghozandó döntések számbavétele, kezdve a Római Kúriában esedékes kinevezésekkel.

Közösség és testvériség

A Szentszéki Sajtóközpont közleménye szerint a bíborosi találkozót a közösség és a testvériség jellemzi majd, valamint az elmélkedésre, a megosztásra és az imádságra is szánnak időt. A cél a „közös megfontolás elősegítése”, valamint „támogatás és tanácsadás nyújtása a Szentatyának az egyházkormányzás gyakorlásában”. Maga XIV. Leó pápa mondta a bíborosi kollégiumhoz intézett első beszédében, megválasztása másnapján: „Jelenlétetek arra emlékeztet, hogy az Úr, aki rám bízta ezt a küldetést, nem hagy egyedül a felelősség viselésében.”

Bíborosok a számok tükrében 

Jelenleg 245 azoknak a bíborosoknak a létszáma, aki meghívást kaptak Rómába. A 80 év alatti választó bíborosok száma 126, hattal több, mint a 120 fős küszöb, de már héttel kevesebb, mint a májusi konklávén választó 133 bíboros. Közülük 110 Európából, 37 Ázsiából, 38 Latin-Amerikából, 27 Észak-Amerikából, 28 Afrikából és 4 Óceániából származik.

A Szentatya terve szerint a tanácskozás során a csoportos munka és a közgyűlés váltakozva folyik. „A konzisztórium az Egyház életének és küldetésének része, és célja a közösség megerősítése Róma püspöke és a bíborosok között, akik arra hivatottak, hogy különleges módon működjenek együtt az egyetemes egyházról való gondoskodásukban” – szól a konzisztóriumról kiadott szentszéki nyilatkozat.

XIV. Leó pápa december 12-én, a Guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján jelentette be a rendkívüli konzisztórium összehívását, jelezve, hogy az a kollegialitás fontos eseménye.

Az evangélium hirdetése, kollegialitás, szinodalitás, egység

A konzisztórium témái ugyanazok, mint ami Leó pápa péteri szolgálata első hónapjainak tevékenységét jellemezte. Elsősorban az „evangélium hirdetése” kerül fókuszba, amely megújult lendületet igényel.

Nélkülözhetetlen az elkötelezettsége mindenkinek az Egyházban, hogy aki szolgál, az mintegy eltűnjön, hogy Krisztus megmaradjon”, tehát kicsinnyé kell lennie az Egyház tagjainak, hogy Jézus „megismerhető legyen és megdicsőüljön”.

Az olasz püspökökkel találkozva így buzdított a pápa: „Jézusra tekinteni az első dolog, amire mi is hivatottak vagyunk. Ebben az időben jobban, mint valaha, Jézus Krisztust kell a középpontba helyeznünk, és az Evangelii gaudium által kijelölt utat követve segítenünk kell az embereket abban, hogy személyes kapcsolatot tapasztaljanak meg vele, hogy felfedezzék az evangélium örömét.” Emlékeztetett Ferenc pápa apostoli buzdítására, amelyet az „evangelizáció hivatkozási pontjának” tekint.

Leó pápa saját maga számára kitűzött és számos alkalommal idézett prioritásai között szerepel „az Egyház egysége”. Innen ered a kollegialitás és a szinodalitás közötti kapcsolat, amelyet ismételten hangsúlyozott, mondván, hogy „a szinodalitást a közösség gyakorlásának tekinti”.

Püspöki szinódus és liturgia

A püspöki szinódussal kapcsolatban a Szentatya VI. Pál irányelveit követi, miszerint ez egy olyan intézmény, amely a pápa szolgálatát támogatja. A konklávé előtti konzisztóriumok kiemelték, hogy szükséges a Római Kúria reformfolyamatának befejezése, amelyet Ferenc pápa a Praedicate Evangelium apostoli konstitúcióban rögzített a vatikáni intézményeknek az Egyház és a világ számára nyújtott szolgálatáról.

A katolikus világ életének fontos része a liturgia. A pápa már felszólított a képzésbe való befektetésre. A bencés Szent Anzelm Pápai Liturgikus Intézet számára tartott kihallgatáson azt kérte, hogy „fordítsanak kellő gondot a liturgikus képzésre és vegyék figyelembe a létező különböző érzékenységeket, hűen a liturgikus hagyományokhoz és teljes hűséggel a II. Vatikáni Zsinat által kívánt reformhoz”. Az egészséges hagyomány és a jogos fejlődés a Sacrosanctum Concilium zsinati konstitúció iránytűi, melyeket Leó pápa is a sajátjaiként hangsúlyozott.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó (archív, 2025. június 10.): Vatican Media

Magyar Kurír