Élő terhesség a méhben. Megtartja? – Orvosokkal vitatták meg az élet kezdetének kérdéseit

A Legyen mindenkinek születésnapja életvédő estet a szeptember 12-ére tervezett „Mindenki születésnapja” séta előtt szervezték meg. Mikortól ember az ember? – a fogantatástól a természetes halálig címmel hirdették meg a második kerekasztal-beszélgetést, melyet Keresztes Ilona, az Együtt az Életért Egyesület elnöke moderált. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke, Gulyás Ádám, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának főtitkára és Rojkovich Bernadette főorvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke fogalmazták meg szakmai véleményüket és tényeket a „szívhangrendelet”, az abortusztabletta és az esemény utáni tabletta témájában.

Keresztes Ilona a „Mindenki születésnapja” kezdeményezés logójával kapcsolatban elmondta, nagyon elterjedt szokás, hogy egy baba születésekor a talpacskája fotójával adják hírül az örömteli eseményt. Ugyanilyen talpacska szerepel a logóban is, csakhogy az egy 10-11 hetes magzaté. Egy elvetélt baba tökéletességére rácsodálkoztak a szülei. A kis lábáról készített fotót nyilvánosságra hozták, a kép világszerte elterjedt, és az életvédelem szimbólumává vált.

Emberi élet – de mikortól emberi és mikortól élet?

Az Együtt az Életért Egyesület elnöke elsőként azt kérdezte az orvosoktól, hogyan tudják magyarázni és bizonyítani, hogy az emberi élet a fogantatástól kezdődik. Gulyás Ádám válaszában elmondta, egyértelmű, hogy

emberi, mert humán DNS-e van, és élet, mert biológiai jelenségeket mutat.

Keresztes Ilona utalt a szokásos érvelésre, hogy az embrió még nem érzékel semmit, nem gondolkodik... De vajon feltétele-e az emberségnek ez a fejlettségi szint?

Melyik az a pont, amikor azt mondjuk, hogy az már emberi élet, ha nem a fogantatás? Minden más időpont mondvacsinált”

– fogalmazott Bálint Balázs szülész-nőgyógyász.

Rojkovich Bernadette hozzátette: A megtermékenyítéskor elkezd osztódni a sejt. Ez a fejlődés olyan folyamatos, hogy nem tudunk egy pontot mondani, amikor minőségi ugrás következne be. Az emberi élet kezdetének sokan azt az időpontot definiálják, amikor a megtermékenyített petesejt beágyazódik, mások azt, amikor az embriónak szívhangja lesz, amikor három hónapos a magzat, vagy amikor megszületik – de ezek mind az ember találmányai. A természeti törvény szerint az emberi élet a megtermékenyítéskor kezdődik.

A főorvos rámutatott a fejlődésnek induló lombikmagzatok problémájára is. Szintén emberi életek, és sok asszony gyászolja őket, mert mégsem tudják őket vállalni. „Oktatásra használjuk fel őket, kidobjuk, megsemmisítjük?” – tette fel a kellemetlen kérdéseket. Keresztes Ilona hozzátette, hogy a lombikban megtermékenyített embriókat a sajátjuknak tekintik a nők, pedig anyatesten kívül vannak.

Gulyás Áron rámutatott, érdemes a folyamatokat abból a szempontból is megvizsgálni, hogy előttük „öt másodperccel” mi van. Az embrió szívének fejlődése már a 21–23. napon megkezdődik, belülről elindul a pulzálás, és a 8. hét végére a szív felveszi az alakját.

A megtermékenyítés az egyetlen pont, amikor extrém módon más az állapot öt másodperccel korábban: fele annyi a genetikai anyag.

A megtermékenyüléstől kezdve osztódni kezd a sejt egészen addig, hogy a felnőtt emberben 30–38 billió sejt lesz. „Hol húzzuk meg a határt? Százezer sejt már szép munka? Nincs más pont, mint a megtermékenyülés” – hangsúlyozta.

Bálint Balázs utalt arra az általános vélekedésre, hogy akkortól mondjuk ki az emberi élet kezdetét, amikor már önálló életre képes. „De amikor megszületik, életképes? És hány évig nem az? Ilyen alapon hol tudnánk meghúzni a határt?”

Parazita lenne az utód?

Az érvelésekben sokszor előfordul, hogy a magzat parazita, az anyán élősködik – vitte tovább a beszélgetést Keresztes Ilona.

Nekem három gyermekem és hat unokám van, de ilyen gondolat még sose merült fel bennem – fogalmazott Rojkovich Bernadette. – Keresztes Ilona pontosított: Akik ezt mondják, azzal érvelnek, ha valaki megszülte a gyermekét, már bárki elláthatja, de amíg anyatesten belül van, ha azt akarjuk, hogy életben maradjon, a nő testét kell használnia. Ez viszont szembemegy a nők önrendelkezésével, így merül fel sokakban a parazita kifejezés.

Gulyás Ádám hangsúlyozta:

azonos faj esetében nem beszélünk parazitáról, különösen akkor nem, ha az utódnemzésre szervrendszer alakult ki.

A horgászhalaknál valóban létezik, hogy a hím beépül a nőivarú halba, minden szervrendszere elsatnyul, és végül herezacskóként lóg a nőivarú halon.

A parazita a gazdatestet használja, illetve lassan pusztítja. Igaz-e ez a várandósságra? – fogalmazódott meg a következő kérdés. „Tényleg terheli az anya szervezetét a kicsi fejlődése, de az anya mindeközben örül” – mutatott rá Bálint Balázs. –

Van egyfajta kölcsönhatás az anya és a magzat között, amire pszichológiai szakág épül most már. Valójában a magzat édes teher.

Sokan úgy tartják, a várandósság megfiatalítja az anyát, de ennek nincs jelentősége a beszélgetőpartnerek szerint. Rojkovich Bernadette elmondta személyes példáját: a harmadik gyermeke későn született, 45 éves korában. Nagyon örültek neki, és úgy érezte, megfiatalodott. Az előző kérdéshez hozzáfűzte: több nőtől hallja, hogy a csontritkulásának az az oka, hogy sok gyereket szült, de ez valószínűleg téves gondolat, a kalciumot nem tudja elvenni a magzat az anya testéből.

Életjelrendelet és kommunikáció

Keresztes Ilona előhozta azt a három témát, melyet az egészségügyi miniszter megvitatásra bocsátott: a szívhangrendelet kiiktatását, az abortusztabletta bevezetését és az esemény utáni tabletta vény nélkül elérhetőségének bevezetését.

Bálint Balázs elmondta, a szülészorvosok számára irányelv, hogy

aki megállapítja a várandósságot, annak kötelessége megnézni, él-e a magzat.

A rendelet azt jelenti, hogy a szívhangot ultrahangképpel vagy hallható hanggal megmutatják annak, aki terhességmegszakítást tervez. Az orvosnak tehát mindenképpen meg kell néznie, él-e a magzat, a különbség csak annyi, hogy megmutatják-e az anyának. A nő számára, aki nem szeretné a gyermeket megtartani vagy dilemmában van, ez bántó. Szembesíti azzal, hogy él a magzat, mint ahogyan az orvost is. A rendelet betartása nem nagyon működött, mert az orvosok is szeretnék elkerülni ezt a helyzetet, ami kényelmetlen nekik és az anya számára is. Az abortuszok számának emelkedése mutatja, hogy az egészségügyben nem alkalmazták ezt a rendeletet megfelelően, bár nem tudni, mennyi abortusz lett volna máskülönben.

Hogyan lehet egy beteggel jól kommunikálni? – vetette fel Bálint Balázs. – A képzés során rendkívül vékony könyvek voltak azok, melyek a kommunikációról szóltak. Az egészségügyi dolgozóknak tehát nincs meg az a képzettségük, hogy a szívműködést úgy mutassák be, hogy ez ne egy kínos szembesítés, hanem szeretettel teli legyen.

A szülész elmondta azt is, sokan voltak a praxisában olyanok, akik vívódtak, megtartsák-e a babát. „Beszélgettünk. Nekem nincs jogom rábeszélni senkit. De volt, aki végül megtartotta. Évekig küldözgette az sms-t a gyerek születésnapján, mennyire köszönik.”

Sok nő sérelme, hogy már a terhesség megállapításakor megkérdezik tőle: „Megtartja?” – folytatta Keresztes Ilona.

A Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságában kértük a minisztériumot, vizsgálják felül, hogyan kommunikálnak az orvosok, mik abban a kívánatos és nem kívánatos elemek – mondta Gulyás Ádám. – Például ilyenek: „Akar terhes lenni?”, illetve: „élő terhesség van a méhben”. Hozzátette, ha elvesszük az utód személyi jellegét, attól nem leszünk tárgyilagosak. Elmondta,

a rendelet szívhangrendeletként terjedt el, de igazából életjelrendeletnek kellene nevezni.

A Belügyminisztérium kiadott egy ajánlást, hogyan alkalmazzák, ebben felsorolják a hagyományos ultrahangképet és a Dopplert.

Visszatérve a magzat és anya kapcsolatának témájára, hangsúlyozta: esetükben egyértelműen két külön testről van szó, külön élőlényekről.

Attól, hogy a magzat az anya testében van, nem egyenlő az anya testével, más a DNS-e. Az anya nem tudja mozgatni a magzata kezét, más a keringési és a légzési szervrendszere. Sokan nem fogadják el a tudományos tényeket, ebből is látszik, hogy ez egy ideológiai kérdés

– szögezte le.

Rojkovich Bernadette a szívhangrendelet kritikájával kapcsolatban elmondta, sokan mondják, a jog megerőszakolta a szakmát. Ha a nő kéri az abortuszt, igazolnia kell, hogy az orvos megmutatta a magzat életjelenségeit. Mint mondta, az anyának ezekkel tisztában kell lennie, mert ha halott a magzat, az spontán vetélés lehet. Hozzátette: a várandósság krízishelyzetet jelent akkor is, ha várták a babát, hát még akkor, ha nem. Az idős beteget is tájékoztatni kell arról, ha életet veszélyeztető daganatos betegsége van, de a tájékoztatás módját tanítani kell.

Hány pofont bír elviselni a hormonrendszer? – Az esemény utáni tablettáról

Hogyan működik a 72 órás esemény utáni tabletta? Milyen hatást gyakorol a fiatal lányok szervezetére, milyen következménye lehet, ha vény nélkül elérhetővé válik? – hangzottak el a kérdések.

Bálint Balázs ismertette a tabletta működését: az ovuláció időpontját késlelteti, ha az még nem történt meg; de ha megtörtént, a hormonális hátteret bolygatja meg, amivel a megfogant magzat beágyazódását lehetetleníti el – ebben az esetben azonban már abortív a szer.

Azokban az országokban, ahol könnyen elérhető az esemény utáni tabletta, emelkedik az abortuszok száma.

Keresztes Ilona hozzátette: ahol vény nélkül hozzáférhetővé tették a tablettát, kialakult egy hamis biztonságérzet, sok lány abbahagyta a fogamzásgátló szedését. De hogyan hat rájuk, ha sokszor alkalmazzák? Bálint Balázs úgy fogalmazott: kérdés, hány pofont tud elviselni a hormonrendszer, és kétli, hogy ne lennének hosszú távú következményei a tablettának, például hogy ne vékonyítaná el a méhnyálkahártyát.

Esemény utáni tablettából a 72 órás mellett van 120 órás változat is, és megbízható adatok híján egyiknél sem zárható ki a méhnyálkahártyára való hatás – mutatott rá Gulyás Ádám. – Az esemény utáni tabletta egy egyszeri nagy adagot, a fogamzásgátló pedig kisebb mennyiségű hormont tartalmaz, de folyamatos használattal.

Nem gyógyszer, hanem kemikália, ami életet olt ki

Ezután az abortusztabletta kockázatairól beszéltek, mi várható, ha vény nélkül hozzá lehet férni. Bálint Balázs elmondta, a tabletta most is elérhető Magyarországon, sokan pedig átlépik érte az országhatárt. Az abortusztabletta nem mindig juttatja el az anyát a végcélhoz, az abortuszt sokszor az orvos fejezi be. Sokkal nagyobb a szövődményaránya, mint a hagyományos abortuszénak. „Pedig a köztudatban lightos, kíméletes módszerként van jelen” – tette hozzá Keresztes Ilona. 

Bálint Balázs elmondta azt is, hogy

az abortusztabletta fájdalmakkal, erős görccsel és nagy vérzéssel jár. Néhány órát vagy sokkal többet vesz igénybe a méh kiürítésének folyamata, amit sokszor kórházban műszerrel kell befejezni. Otthon nem kívánom ezt senkinek!

– tette hozzá a szülész.

Az abortusztabletta nem gyógyszer. Egy kemikália, ami életet olt ki. Gulyás Ádám visszautalt az otthoni vegyszeres és a kórházban végzett abortusz összehasonlítására: minél később volt az elhajtás, annál inkább növekedett a szövődmények és a sikertelenség aránya. Ráadásul az anya otthon szembesül az elhajtott kicsivel.

Hozzátette: mindenki szemellenzőt alkalmaz, nem mutatnak abortumokat az orvostanhallgatóknak sem.

Ez az egyetlen olyan beavatkozás, amikor az orvos életet olt ki, és a törvény megengedi 

– mondta. – Rengeteg körülötte a kérdés és a féligazság. Ha a hallgatást megtörjük, és valós tudományos tényeket közlünk, az óriási előrelépés lenne. Éppen azoknak számítana, akik vacillálnak. Megjegyezte: nem lehet a Doppler negatív hatásaira hivatkozni, főleg akkor nem, ha utána komoly eszközökkel az egész lényt megsemmisítjük.

Keresztes Ilona a beszélgetés végén a szeptember 12-én megrendezendő Mindenki születésnapja sétára invitált.

Fotó: Thaler Tamás

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír